Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Az iráni háború miatt egymás után állnak le a közel-keleti olajfinomítók és gázipari létesítmények, a világpiacon pedig máris pánikszerű drágulás indult. Az LNG-kiesés közel 50 százalékkal lökte meg az európai gázárakat, a Brent hordónkénti ára 82 dollár fölé ugrott, és könnyen elérheti a 100 dollárt is. Ilyen körülmények között komoly kockázatot jelentene, ha Brüsszel, Kijev és a Tisza Párt nyomására Magyarország teljesen lemondana az orosz energiahordozókról.
Energiaválság a láthatáron. Súlyos energiapiaci megrázkódtatást okoztak a Közel-Keleten eszkalálódó katonai csapások: Katar leállította a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelését, Szaúd-Arábiában elővigyázatosságból bezárták a legnagyobb hazai olajfinomítót, miközben Izrael több tengeri gázmezőjén is felfüggesztették a kitermelést, írja a Reuters.
A lépésekre azt követően került sor, hogy Irán – izraeli és amerikai támadásokra válaszul – dróncsapásokat hajtott végre az Öböl térségében.
Katar: a globális LNG-ellátás ötöde veszélyben
Az állami tulajdonú QatarEnergy a Ras Laffan-i ipari komplexum elleni iráni dróntámadások után kész volt vis maior helyzetet hirdetni LNG-szállítmányaira. A Ras Laffan Industrial City ad otthont azoknak a hatalmas feldolgozóegységeknek, amelyek a földgázt extrém alacsony hőmérsékleten cseppfolyósítják a tengeri exporthoz. Katar LNG-termelése a globális kínálat mintegy 20 százalékát adja, kulcsszerepet játszva az ázsiai és európai kereslet kiegyensúlyozásában. A vállalat ügyfeleinek 82 százaléka Ázsiában található, így a kiesés elsőként ott éreztetheti hatását.
Drónok csapódtak be a déli Mesaieed Industrial City ipari övezetben is, ahol ugyan nem a gázmezők találhatók, de jelentős petrolkémiai és gyártókapacitás működik.
A fejlemények nyomán a földgáz ára meredeken emelkedett: az irányadó európai jegyzés, a holland TTF front havi kontraktus 46 százalékkal drágult.
Szaúd-Arábia és a Hormuzi-szoros
Szaúd-Arábiában elővigyázatosságból leállították az állami olajóriás, a Saudi Aramco napi 550 ezer hordós kapacitású Ras Tanura-i finomítóját. A Ras Tanura Refinery az ország keleti partvidékének kulcsfontosságú energetikai komplexumához tartozik, amely egyben a szaúdi nyersolaj egyik legfontosabb exportterminálja is.
A szaúdi védelmi minisztérium szóvivője szerint két drónt elfogtak a létesítmény felett, a lehulló roncsok kisebb tüzet okoztak, személyi sérülés nem történt. Egyes finomítói egységeket ideiglenesen leállítottak, de a belföldi ellátás zavartalan maradt.
Az olajárak napközben 13 százalékkal is megugrottak, hordónként 82 dollár fölé emelkedve, ami 2025 januárja óta a legmagasabb szint. A konfliktus gyakorlatilag megbénította a hajózást a Hormuzi-szoros térségében, ahol a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.
Irak és Izrael: leálló mezők, csökkenő export
Az iraki Kurdisztánban működő olajvállalatok elővigyázatosságból felfüggesztették a kitermelést. A térség februárban napi mintegy 200 ezer hordó olajat exportált a törökországi Ceyhan kikötőjén keresztül.
Izrael partjainál a kormány utasítására a Chevron ideiglenesen leállította a hatalmas Leviathan gázmező működését, amelynek kapacitását évi 21 milliárd köbméterre bővítenék egy 35 milliárd dolláros egyiptomi exportmegállapodás részeként. A vállalat közölte: létesítményei biztonságban vannak.
Az iráni olaj is célkeresztben
Iránban robbanásokat hallottak a Kharg-sziget térségében, amely az iráni nyersolaj-export mintegy 90 százalékát kezeli. A károk mértéke egyelőre nem ismert.
Irán az OPEC harmadik legnagyobb termelője, a globális kínálat mintegy 4,5 százalékát adja. Napi termelése körülbelül 3,3 millió hordó nyersolaj, amelyhez további 1,3 millió hordó kondenzátum és egyéb folyadék társul.
Elemzők szerint a Ras Tanura elleni támadás jelentős eszkalációt jelez: az Öböl energetikai infrastruktúrája immár közvetlen célponttá vált. A fejlemények növelhetik annak esélyét is, hogy Szaúd-Arábia és más öböl menti államok is csatlakozzanak az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletekhez.
Energiaválság közeleg?
A mostani események emlékeztetnek a 2019 szeptemberi drón- és rakétatámadásokra, amikor a szaúdi kitermelés több mint felét kiiktatták. A jelenlegi válság azonban a globális energiapiac jóval szélesebb körét érinti, így hatása is messzebbre gyűrűzhet.
Ezért is különösen veszélyes Brüsszel, Kijev és a Tisza Párt terve, hogy kivezessék Magyarországról az orosz energiát.
