Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei halott, az ország elnöke, Masszúd Peszeskján pedig alig látható. Az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai után egy név került a figyelem középpontjába: Ali Laridzsáni, akit sokan már most Irán tényleges erős emberének tartanak.
Irán új vezetője? Volt idő, amikor úgy tűnt, Laridzsáni pályafutása megtört. 2021-ben a mérsékeltebbnek tartott Hasszan Rohani utódja szeretett volna lenni, majd 2024-ben Ebrahim Raiszi helyére pályázott. Mindkét alkalommal Hamenei akadályozta meg indulását, írja a Tagesschau.
A fordulatot a 2025-ös, Izraellel vívott „tizenkét napos háború” hozta el, amely súlyosan megrázta a teheráni vezetést. Hamenei – attól tartva, hogy egy újabb támadásban ő maga is célpont lehet – még életében igyekezett bebiztosítani a rendszer túlélését. Ennek részeként ismét Laridzsánit nevezte ki a nagy hatalmú Nemzetbiztonsági Tanács titkárává.
A döntés kulcsfontosságúnak bizonyult. Hamenei halála után Laridzsáni azonnal a hatalom centrumába került.
Irán „szürke eminenciása”
A brit Irán-szakértő, Lynette Nusbacher korábban a rezsim „szürke eminenciásának” nevezte. Az elmúlt hónapokban Laridzsáni látványosan megerősítette pozícióját: regionális tárgyalásokat folytatott, Moszkvában egyeztetett, és szerepet vállalt az iráni atomprogram körüli új diplomáciai kísérletekben.
Sokan úgy vélik, hogy a hivatalban lévő elnök háttérbe szorult, és a valódi döntések Laridzsáni kezében összpontosulnak.
A 67 éves politikus az egyik legbefolyásosabb iráni vallási-politikai családból származik. Testvére, Szadegh Laridzsáni egy évtizeden át vezette az iráni igazságszolgáltatást, további fivérei szintén magas állami tisztségeket töltenek be.
Ali Laridzsáni pályája rendkívül szerteágazó: volt kulturális miniszter, vezette az állami televíziót és rádiót, 2005 és 2007 között főtárgyaló volt az atomalku ügyében, 2008-tól 12 éven át az iráni parlament elnöke volt korábban pedig a Forradalmi Gárda dandártábornokaként szolgált.
Nevéhez keményvonalas, konzervatív politika kötődik, ugyanakkor pragmatikus döntésekre is képesnek tartják. Összeütközésbe került a radikális exelnökkel, Mahmúd Ahmadinezsáddal, bírálta a választási visszaéléseket, és időnként kompromisszumos megoldásokat keresett a Nyugattal.
Bírálói szerint Laridzsáni számára az ideológia másodlagos, a legfontosabb a rendszer fennmaradása. Az év eleji, több ezer halálos áldozattal járó tüntetéshullám leverését sokan neki tulajdonítják. Emiatt az Egyesült Államok szankciókat vezetett be ellene.
Hamenei halála után Laridzsáni ismertette a nyilvánossággal annak a testületnek az összetételét, amely az új legfőbb vezetőt kijelöli. Ő maga vallási képzettség hiányában nem lehet utód, ám az átmeneti időszak meghatározó figurája kétségkívül ő lett.
Mi jön most Iránban?
A nagy kérdés az, hogy az új legfőbb vezető képes lesz-e olyan hatalmat koncentrálni, mint Hamenei, vagy Irán hatalmi szerkezete átalakul.
Elképzelhető egy kevésbé dogmatikus, de továbbra is szigorúan autoriter rendszer kialakulása is.
Egy biztos: jelenleg Ali Laridzsáni formálja az eseményeket Teheránban. Nyilvánosan elutasítja a tárgyalásokat Washingtonnal, ugyanakkor sok megfigyelő szerint éppen ő lehet az, aki – ha az erőviszonyok úgy kívánják – mégis képes lehet valamilyen kompromisszumot kialkudni az Egyesült Államokkal.
