Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Robert C. Castel rendkívüli gyorselemzésében a Közel-Keleten kirobbant háború kapcsán jelentkezett Jeruzsálemből. Milyen hatása lesz az iráni rezsim elleni harcnak Európára, és hogyan hat mindez a szomszédunkban dúló ukrán-orosz háborúra? És mit jelent mindez az energiaárakra nézve?
Robert C. Castel Jeruzsálemből jelentkezett az iráni háború fejleményeiről, és annak európai, illetve ukrajnai következményeit elemezte. A szakértő szerint a konfliktus jellege kulcsfontosságú:
Ez a háború elsősorban egy stratégiai bombázóháború.
Hangsúlyozta, hogy a felek főként harci repülőgépek, ballisztikus rakéták, drónok vagy cirkáló robotrepülőgépek segítségével támadják egymást, miközben szárazföldi műveletekből alig látni valamit. Castel szerint a közel-keleti fejlemények Ukrajna számára súlyos következményekkel járhatnak. Úgy fogalmazott:
Ukrajna számára ez a háború itt a Közel-Keleten egy katasztrófa tulajdonképpen.
Ennek oka, hogy Kijev eleve szűkös készletekkel rendelkezik Patriot légvédelmi rakétákból, amelyek nagyjából az egyetlen rendszer, amelyik képes megvédeni Ukrajnát az orosz ballisztikus rakétáktól. A Közel-Keleten azonban – az Öböl-országok részvétele miatt – drámaian meg fog nőni az igény ezekre az elfogórakétákra. Amikor a nyugati szövetségesek rakétákat adnak át az ukránoknak, az nagy valószínűleg a Perzsa-öbölből kerül leszállításra, ha hiány lesz ezekből, akkor az Öböl menti országok ezeket megtartják majd maguknak.
A kialakult helyzetet Moszkva is érzékeli – hangsúlyozta Castel. Szerinte Oroszország most olyan alkalmat láthat,
ami talán soha többet nem fog visszatérni, megtörni az ukrán légvédelmet,
és fokozni fogja a nyomást az ukrán hátországra. A szakértő nem hiszi, hogy Oroszország kihagyná ezt a kínálkozó lehetőséget. A politikai figyelem megoszlása szintén Ukrajna rovására mehet.
A politikus is ember. Nekik is van egy figyelmi sávszélességük
– mondta Castel, hozzátéve, hogy a közel-keleti események és az európai migránsközösségekhez kapcsolódó belpolitikai feszültségek elvonhatják a nyugati döntéshozók figyelmét az orosz–ukrán háborúról. Amit azzal magyarázott, hogy a nyugati országokban igen jelentős, migráns hátterű közel-keleti kisebbség él, és ezek komoly problémákat tudnak okozni a befogadóországoknak.
Tehát láttuk például a müncheni biztonsági konferencia alatt az iráni ellenzéknek, az ellenzékkel azonosuló iráni bevándorlóknak a tüntetéseit. És én azt sem tartom kizártnak, hogy Iránnak sikerülni fog mozgósítania olyan iráni vagy olyan síita kisebbségeket is Európában, akik az iráni rendszert támogatják. És ez valószínűleg igen komoly tömegeket fog kivinni az utcára, és belpolitikailag is foglalkoztatni fogja a nyugati politikusokat.
A közel-keleti konfliktusnál nem a Hormuzi-szoros a lényeges
Az energetikai dimenzió kapcsán a szakértő úgy véli, a közbeszédben túlzottan a Hormuzi-szoros esetleges lezárására koncentrálnak. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Hormuzi-szoros az egy szoros, egy átjáróház, amelyet le lehet zárni, de éppúgy egy perc alatt ki is lehet nyitni – geopolitikai értelemben. Szerinte ennél sokkal súlyosabb a régió energiainfrastruktúrájának pusztítása.
Castel emlékeztetett a szaúdi Aramco létesítményei elleni korábbi támadásra, amikor az olajár közel 20 százalékkal ugrott meg. Most pedig – állítása szerint – az amerikai támadások súlyos károkat okozhattak Irán kulcsfontosságú exportlétesítményeiben, különösen a Harag-szigeten, amely gyakorlatilag Irán energiakapuja a világ felé. Ha ezek a terminálok megsemmisültek, az újjáépítés hónapok, talán évek munkája lesz, ami tartós kiesést okozhat a globális olaj- és gázellátásban.
A szakértő egy harmadik, kevésbé látható kockázatra is figyelmeztetett:
Ez csak az én spekulációm, de ugyanakkor nem alaptalan spekuláció,
hogy a kinetikus csapásokkal párhuzamosan kibertámadások is érték az energetikai infrastruktúrát. Ezek hatása akár csak később válhat nyilvánvalóvá. Castel szerint az energiaár-emelkedés beleépül mindenbe, minden termékbe, így az európai gazdaság és jólét szempontjából kulcskérdés, mi történik a Perzsa-öbölben. Úgy látja, az energetikai bizonytalanság Oroszország számára kedvező:
Oroszország egyértelműen egy rövid, közép- és talán hosszú távon is egy haszonélvezője ennek az energiaháborúnak.
Véleménye szerint az Oroszország elleni energiaszankciók fenntartása alternatív források nélkül egyre nehezebb lesz, ami az orosz–ukrán erőegyensúlyt is befolyásolhatja. A szakértő összegzése szerint a közel-keleti háború katonai és energetikai hatásai egyaránt mélyen érinthetik Európát, és közvetve meghatározhatják az orosz–ukrán konfliktus következő szakaszát is.
Korábban arról is írtunk, hogy az amerikai elnök bejelentette, hogy hamarosan újabb, kiterjedt támadássorozat indulhat Irán ellen.
