Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Európán kívüli menekültügyi és visszatérési központokat tervez felállítani öt uniós tagállam. Úgy tűnik, a migrációs válság által ostromlott Európa lassan, de biztosan rádöbben a valóságra.
Öt uniós tagállamnak úgy tűnik, elege lett a migrációs válság következményeiből. A csütörtöki brüsszeli EU-s belügyminiszteri találkozón Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és Görögország konkrét tervet fogadott el az EU területén kívül felállítandó visszaküldési központokról – számol be róla az Exxpress osztrák hírportál.
Konkrétan dolgozunk az Európán kívüli menekültügyi eljárások és visszatérési központok közös megvalósításán”
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
Az öt ország most elfogadott terv célja a kitoloncolások hatékonyabbá tétele és világos jelzés küldése a migránsok felé, hogy Európa határai bezárulnak.
Európán kívülről kell hatékonyabb végrehajtani a visszaküldéseket – hangsúlyozta Alexander Dobrindt német belügyminiszter.
Bár a konkrét harmadik országok nevét egyelőre titokban tartják, a Bild német napilap információi szerint Észak-Afrika (például Tunézia), az észak-iraki kurd területek, valamint Uganda is szóba kerülhet mint lehetséges helyszín.
Ezek a központok az új EU-s menekültügyi és migrációs paktum keretében jönnének létre, amely 2026. június 12-én lép hatályba. Céljuk az illegális migráció visszaszorítása azáltal, hogy a már elutasított menedékkérők számára Európán kívül biztosítanak tranzitállomást, vagy akár hosszabb távú tartózkodási lehetőséget, amíg a hazatérésükre sor nem kerül.
A brüsszeli találkozón az iráni helyzet, és annak az EU belső biztonságára gyakorolt hatása is kiemelt figyelmet kapott. Karner és Magnus Brunner osztrák migrációs biztos szerint jelenleg nincsenek tömeges menekültmozgások Iránból Európába. Sőt, Karner „ellentétes hatásról” is beszélt, utalva a Libanonból Szíria felé irányuló menekültáradatra.
Az osztrák politikusok szerint az EU ma már „lényegesen jobban felkészült”, mint a 2015-ös migrációs válság idején, köszönhetően az új menekültügyi paktumnak és a reformoknak.
Ugyanakkor Karner a legnagyobb kihívásnak a terrorfenyegetettséget nevezte, különösen a radikálisok által felbujtott „magányos elkövetők” okozta veszélyt.
Ausztriában például 2023 óta a második legmagasabb terrorriasztási szint van érvényben, ami az iszlamista terror növekvő fenyegetésére utal, különösen a közel-keleti események fényében. Karner ezért kiemelten fontosnak tartja a hírszerző szolgálatok koordinációját.
Ebben a kiélezett helyzetben a Patrióták Európáért osztrák tagja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) követeli, hogy Ausztria ne fogadjon be iráni háborús menekülteket. Aki Iránból menekül, az biztonságos országokon, például Szírián keresztül érkezik, így nincs ok arra, hogy egészen Közép-Európáig folytassa útját – hívják fel a figyelmet.
A hajó nemcsak tele van, hanem már süllyed is”
– jellemezte az európai helyzetet a párt biztonságpolitikai szóvivője, Gernot Darmann.
Szerinte reális veszély a radikális iszlamista „alvó sejtek” beszivárgása. Az FPÖ ezért követeli az EU-s menekültügyi és migrációs paktumból való kilépést, amelyet „elsőszámú biztonsági kockázatnak” tart, és az „azonnali menekültügyi stopot, remigrációt és állami szuverenitásunk visszaszerzését” sürgeti.
