Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Nemrég lezárult a bírósági pere annak a férfinak, aki tiltakozásból egy koránt égetett el a török konzulátus épülete előtt. Habár az iszlám egyre nagyobb teret nyer Nagy-Britannia területén, a bíróság álláspontja szerint a brit jog továbbra sem ismeri az istenkáromlást mint büntetőjogi tényállást.
A brit legfelsőbb bíróság kihirdette ítéletét annak a férfinak az ügyében, aki nemrég tiltakozásképpen elégetett egy Koránt a török konzulátus épülete előtt. Nagy-Britannia számára mérföld kő lehet az ítélet hirdetés, miután az országban egyre erősebbek a muszlim lobbista csoportok, akik már a törvényhozásba is bele akarnak szólni. A bíróság álláspontja szerint azonban a brit jog továbbra sem ismeri az istenkáromlás fogalmát – írja a Brussel Signal.
Fotó: SEIYA TANASE / NurPhoto
Az 51 éves, örmény-kurd származású törökországi menedékkérőt, Hamit Coskunt 2025 júniusában ítélték el a westminsteri bíróságon vallási indíttatásból elkövetett közrendi szabálysértés miatt, az 1986-os közrendi törvény 5. szakasza alapján. A férfi a vádak szerint egy önálló tüntetés keretében felgyújtotta a Korán egy példányát, miközben azt ordította, hogy a „francba az iszlámmal”.
A férfit ugyan perbe fogták, azonban több, a szólásszabadságot védő szervezetek már akkor jelezték, hogy jogellenesnek tartják az eljárást. A bíróság pedig végső soron velük értett egyet.
A törvényünk nem tekinti istenkáromlásnak. A Korán elégetése olyan cselekedet lehet, amelyet sok muszlim kétségbeesetten felkavarónak és sértőnek találhat, a büntetőjog azonban nem olyan mechanizmus, amely megpróbálja elkerülni az emberek felháborodását
– fogalmazott a bíró az ítélethirdetés során.
Az ügyészség azonban nem volt elégedett a döntéssel és a legfelsőbb bíróságon támadta meg az ítéletet. A bíróság ma elutasította a fellebbezést, kijelentve: „Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a bíróság bármilyen lényeges tényezőt figyelmen kívül hagyott volna, vagy bármilyen lényegtelen tényezőre támaszkodott volna a bizonyítás során.”
Egyúttal hozzátették, hogy a férfi viselkedés lehet rendzavaró, és valószínűleg, riadalmat vagy nyugtalanságot okozott, de ettől még nem minősül bűncselekménynek. A döntést üdvözölte a Nemzeti Szekuláris Társaság, amely szerint ezzel sikerült megakadályozni azt az elhibázott kísérletet, hogy a hátsó ajtón keresztül istenkáromlási törvényt vezessenek be.
„A büntetőjog a bajtól védi az embereket, nem a sértődéstől” – írta a társaság közleményében.
Nagy-Britannia komoly kihívással néz szembe
Az Egyesült Királyság számára elképesztő kihívást jelent nem csak a migráció, de az annak nyomán kialakuló társadalmi változások is. Az Egyesült Arab Emírségek nemrég úgy döntött, megszünteti tanulmányi ösztöndíj programját Nagy-Britanniával. Az indoklás szerint a brit egyetemeken túl nagy teret nyert az iszlamista Muszlim Testvériség.
A szervezetet már évek óta komoly fenyegetésnek tekintik, amely óriási szerepet játszik a fiatalok radikalizálódásában.
A csoport ugyanis nem a klasszikus értelemben vett erőszakkal kívánja elérni céljait, hanem egy hosszútávú stratégiát valósít meg, amely révén a testvériség befolyását különböző NGO-k által kiterjesztik a kormányzatra is.
A türelem, a simulékonyság és a morális felsőbbrendűség álcája mögött azonban ugyanazok a radikális célok húzódnak meg.
Az elemzés szerint az olyan központi uniós programok, mint az Erasmus+, a REC vagy a CERV, valóságos pénzcsapként működnek az iszlamista hátterű szervezetek számára. Csak az Erasmus+ keretében 172 olyan projektet támogattak, amely közvetlenül az iszlamofóbiával foglalkozott. Tízmillió eurós nagyságrendű összegek vándoroltak olyan tanulmányokba és kampányokba, amelyek ezt a káros keretezést erősítik.
A mostani bírósági ítélet azonban ad némi reményt arra, hogy a vallási fanatizmus nem éri el célját és a szólásszabadság továbbra is elsőbbséget élvez az Iszlámmal szemben.
