Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök hétfőn a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette: az amerikai–izraeli közös katonai művelet Irán ellen nem vezet „végtelen háborúhoz”, és méltatta Donald Trump amerikai elnök szerepét a légitámadásokban. A kormányfő arról is beszélt, hogy szerinte a konfliktus kirobbanása után gyors és határozott lépésekre van szükség.

Fotó: AFP
„Hallom, az emberek azt mondják, hogy végtelen háború lesz itt. Nem lesz végtelen háború” – mondta Netanjáhú hétfőn Sean Hannitynek.
Ez egy gyors és határozott akció lesz, és először meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy az iráni nép kezébe vehesse sorsa felett az irányítást, és megalakíthassa saját demokratikusan megválasztott kormányát
– fogalmazott.
Az interjú során – amelyet Trump hétfőn korábban közösségi médiás követőinek is ajánlott – Netanjáhú külön méltatta az amerikai elnök szerepét a támadásokban.
Soha nem volt még Donald J. Trumphoz hasonló elnök. Az elszántsága, a határozottsága, a gondolkodásmódja, az, ahogyan átlátja a helyzeteket és lényegre tér
– fogalmazott. „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ő a szabad világ vezetője.”
Netanjáhú hangsúlyozta Trump vezető szerepét az iráni csapások kezdeményezésében, és felidézte, hogy a floridai Palm Beach-en, a Mar-a-Lagóban folytatott találkozójuk során az amerikai elnök külön kérés nélkül is kiemelte annak fontosságát, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását.
Mar-a-Lagóban találkoztunk. És az első dolog, amit Donald Trump mondott nekem, az volt, hogy »Tudod, meg kell akadályoznunk, hogy Irán atomfegyverekhez jusson«” – idézte fel. „Rögtön az elején azt mondta nekem – nem én mondtam neki, hanem ő –, hogy »Biztosítanunk kell, hogy soha ne jussanak atomfegyverekhez.« És ezt tette
– magyarázta.
Amikor az Irán elleni légicsapások szükségességéről kérdezték, Netanjáhú azzal érvelt, hogy Irán olyan ütemben építi újjá rakétaprogramját, hogy az ország „hónapokon belül immunissá válna”. „Ha most nem teszünk lépéseket, a jövőben sem lehet majd lépéseket tenni” – mondta.
Hétfőn tovább eszkalálódott a közel-keleti háború: Izrael libanoni célpontokat támadott, Irán pedig dróntámadást hajtott végre egy ciprusi brit légibázis ellen. A feszültség nemcsak a térség államait, hanem az európai országokat is közvetlen döntési helyzetbe sodorta.
A Politico arról ír, hogy Görögország fregattokat és vadászgépeket küld Ciprusra a dróntámadás és a szigeten tapasztalt további drónincidensek után, ami jól mutatja, hogy a konfliktus már az Európai Unió határainál is érezteti hatását.
Az amerikai központi parancsnokság közlése alapján a kuvaiti légvédelem tévedésből három amerikai vadászgépet lőtt le, ami tovább növeli a katonai és diplomáciai kockázatokat.
A portál szerint az Európai Unió igyekszik reagálni a gyorsan terjedő válságra, ugyanakkor mozgástere rendkívül korlátozott. Keir Starmer brit miniszterelnök komoly bel- és külpolitikai nyomás alá került az Irán elleni amerikai–izraeli csapásokkal kapcsolatos álláspontja miatt.


