A svéd miniszterelnök elismerte, Brüsszel példátlanul támadta Orbán Viktort

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Tanács ülése után adott doorstep-interjújában arról beszélt, hogy az EU-csúcson példátlanul éles kritikák érték Magyarországot, amiért Orbán Viktor az olajvezeték helyreállításához köti az Ukrajnának szánt uniós kifizetések jóváhagyását, miközben az uniós vezetők többsége fenntarthatatlannak tartja, hogy egyetlen tagállam blokkolhatja a közös döntéseket.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően adott, úgynevezett doorstep-interjújában a következő, Magyarországot érintő kijelentéseket tette: „Rendkívül kemény bírálatok hangzottak el. Úgy fogalmaznék, hogy gyakorlatilag mindenki súlyos kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével szemben. Makacsul kitart amellett, hogy nem hajlandó elfogadni a már egyszer meghozott döntést. Nem járul hozzá a kifizetésekhez addig, amíg egy bizonyos olajvezeték javítása meg nem történik, és azon újra nem indul meg az olajszállítás. A bírálatok nagyon-nagyon élesek voltak, és az a hangulat alakult ki, hogy ez a helyzet így nem folytatódhat” – idézte a miniszterelnököt az Aftonablet.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint példátlanul éles kritikák érték Orbán Viktort az EU-csúcson (Fotó: AFP)

„Magyarország blokkol, és semmilyen elmozdulást nem mutat. Teljes mértékben rögzült abban az álláspontban, hogy amíg nem folyik olaj a vezetékben, addig semmilyen kifizetéshez nem járul hozzá. Rendkívül kemény kritikák hangzottak el. Ilyen éles bírálatokat még soha nem hallottam. Egyrészt a szakpolitikai kérdés kapcsán, másrészt pedig azért, mert nem lehet megbízni azokban a döntésekben, amelyeket közösen már meghoztunk. Többen is azt mondták odabent – olyanok is, akik nálam régebb óta vesznek részt (az Európai Tanács ülésein) –, hogy ilyesmi még soha nem történt. Ez Ukrajnával szembeni árulás.”

– fogalmazott a svéd miniszterelnök.

Hozzátette: „A pénz azonban el fog jutni oda, legfeljebb késéssel. Most megkezdődik a vezeték javítása. Hogy ez mennyi ideig tart, azt nem tudjuk. Ugyanakkor feltételezhető, hogy ezt követően Magyarország tartani fogja a szavát. Az a kérdés is felvethető, hogy ez hosszabb távon hová vezet.

Ez egy fenntarthatatlan helyzet, amikor egyetlen ország minden döntést blokkolhat. A minősített többségi szavazásról szóló vita ismét napirendre kerül majd. Az alapszerződés nem arra készült, hogy egy ország ilyen módon minden döntést megakadályozhasson.

– jelentette ki.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy miért biztos abban, hogy Ukrajna ugyan késve, de megkapja a pénzt, Kristersson így válaszolt:

Azt az információt kaptuk, hogy a vezeték javítható, és a Bizottság is részt vesz a folyamat felgyorsításában. Amint talán hallották, svéd segítség iránti igény is felmerült. Ez a lehető leggyorsabban megtörténik – ami akár néhány hétig is eltarthat, a becslés nagyjából hat hét volt –, de ezt nem tudom garantálni.

– fogalmazott Kristersson, majd így folytatta: „Más feltételek nincsenek ehhez kötve. Már önmagában is súlyos, hogy Magyarország ezt feltételként szabja. Ma nem hangzott el részükről más feltétel, a helyzet teljesen egyértelmű volt.

A bírálatok két részből álltak: egyrészt a tényszerűből – hogy Magyarország rendszeresen és következetesen nehezíti Ukrajna helyzetét, és ezt már hosszú ideje teszi. Hogy akadályozza az EU alapvető politikáját, amely Ukrajna támogatására irányul Oroszországgal szemben. A másik pedig elvi kérdés: a kollegiális döntéseket egyhangúsággal kell tudni meghozni. Az akkori döntés is nehéz volt, de ha ilyen döntéseket akarunk hozni, akkor utána bízni kell egymásban. Azt hiszem, ebben volt egyfajta becsületbeli elvárás. Természetesen mindenki érti, hogy ez közvetlenül kapcsolódik a magyar belpolitikához, hiszen néhány hét múlva választás lesz. Méltatlan, hogy az európai döntéshozatalt magyar belpolitikai célokra használják fel.”

– mondta a svéd miniszterelnök.

Kristersson szerint Svédország már régóta támogatja, hogy bizonyos területeken az egyhangúság helyett minősített többségi döntéshozatalra térjenek át. „Az a probléma, hogy a minősített többségi döntéshozatal bevezetéséhez is egyhangúság szükséges. Nem mondanám, hogy ez jelenleg különösebben valószínű” – jelentette ki.