Szijjártó Péter megszólalt a hadifogságba került magyar ügyében

Az orosz hadifogságba került ungvári, ukrán–magyar kettős állampolgár ügyére reagálva Szijjártó Péter az egyes számú DPK „Beszéljük meg!” című élő műsorában azt mondta: egyre több hasonló videó terjed az interneten, mert az ukrajnai kényszersorozás során magyarokat is a frontra visznek, és akik nem halnak meg, hadifogságba kerülhetnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány minden érintett érdekében fellép, ugyanakkor a részletekről nem beszélhet. A beszélgetésben szó volt a háború elhúzódásáról, az iráni atomprogram miatti eszkalációról, az Európai Unió súlyvesztéséről, az energiaellátás biztonságáról és a terrorfenyegetettség emelkedéséről is.

Ahogy azt az Origo korábban megírta, az interneten terjedő videófelvételen egy ungvári, ukrán–magyar kettős állampolgár arról beszél, hogy az ukrán kényszersorozás során került a frontra, majd orosz hadifogságba esett. Az ügyre Szijjártó Péter az egyes számú DPK Facebook-csoport „Beszéljük meg!” című műsorában reagált. „Kering néhány ilyen videó a neten. Az a helyzet, hogy ez egy értelmetlen háború, melyet Ukrajna sosem fog megnyerni. Mivel emberből kezdenek kifogyni, ezért intenzívvé tették az utcai embervadászatot, és viszik is őket a frontra, köztük magyar embereket is” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: Kurucz Árpád

Hozzátette: Nyíregyházán született magyar embert is elvittek annak ellenére, hogy volt papírja a felmentésről.

A többségük eltűnik vagy meghal, de a kettő szinte ugyanazt jelenti. Akik nem halnak meg, elkerülnek orosz hadifogságba. Most ezek a videók keringenek a neten, igyekszünk mindenkinek segíteni

 – mondta.

Arra a kérdésre, mit jelent konkrétan a segítségnyújtás, Szijjártó Péter így válaszolt:

„Ennek egyes részeiről nem beszélhetek, de azt mondhatom, hogy az érintettek érdekében mindent megteszünk.”

A miniszter a beszélgetésben átfogóan beszélt a nemzetközi helyzetről és a hazai felkészülésről is. Úgy fogalmazott: ma már „hosszú távon” is aktuális a háborúról beszélni, hiszen Magyarország szomszédságában négy éve tart a fegyveres konfliktus, miközben a Közel-Keleten évtizedek óta nincs tartós stabilitás.

Az iráni atomprogram kapcsán azt mondta, a diplomácia nem hozott eredményt, ezért került elő a „csatatéri megoldás”. Szerinte Irán az eszkalációt azzal gyorsította fel, hogy „azonnal belekevert hat országot”, és arab államokat is rakétákkal, drónokkal támadott.

Úgy látja, az Európai Unió „elveszítette a jelentőségét” a világpolitikában és a világgazdaságban. A terrorfenyegetettség szintjének emelése fokozott rendőri jelenlétet és kiemelt ellenőrzéseket jelent, ugyanakkor Magyarország helyzete szerinte jobb, mert „nem engedtünk be migránsokat”, bár a schengeni mozgás miatt továbbra is éberségre van szükség.

Az energiaellátásról szólva kiemelte: a Hormuzi-szoros a globális olajkereskedelem mintegy egyharmadának, az LNG-kereskedelem körülbelül egyötödének útvonala, így lezárása árrobbanást okozhatna. Ilyenkor felértékelődik a csővezetékes szállítás szerepe. Magyarország olajimportjának több mint 90 százaléka a Barátság vezetéken érkezik, a horvát tengeri útvonal pedig kiegészítő megoldás.

A kormány – mint mondta – felkészült az ellátási zavarokra: feltöltötték a készleteket, együttműködnek a szerbekkel, megszervezik a tengeri szállításokat, és addig blokkolnak uniós döntéseket, amíg az olajhelyzet nem rendeződik. Állítása szerint a Barátság-ügyben „Brüsszel–Berlin–Kijev tengelyen” született döntés, amelynek célja kormányváltási nyomásgyakorlás Magyarországon.

A légvédelmet „szuverenitási kérdésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a drónok és rakéták korában beruházni kell a légtérvédelembe.

A magyar–szerb kőolajvezeték ügyében elmondta: a mérnöki tanulmány lezárult, a szerb oldalon közbeszerzés zajlik, a céldátum 2027 vége – 2028 eleje.

Úgy véli, sem Zelenszkij, sem több nyugat-európai vezető nem érdekelt a békében, mert egy megállapodás politikailag kellemetlen kérdéseket vetne fel. A választásig szerinte „direktebb, brutálisabb, szégyentelenebb” beavatkozási kísérletekre kell számítani.

A közel-keleti válságban a konzuli védelem és a repatriálás a kulcs 

– mondta. Izraelből szárazföldi kiutakat szerveznek, Egyiptomból repüléssel segítik a hazatérést, Jordániából külön járatokat indítanak, az Egyesült Arab Emírségekben pedig a regisztráció fontosságát hangsúlyozzák.

A Zebra DPK létrehozását azzal indokolta: a virtuális térben „pillanatok alatt” terjednek hazugságok, és nem szabad hagyni, hogy ezek felülírják a valós teljesítményt, ezért a kampányban a személyes találkozásokat is erősíteni kell.