A minisztérium közlése szerint a tárcavezető a helyi aktivistáknak tartott beszédében az elmúlt másfél évtized válságairól szólva úgy fogalmazott: „Ez azért történhetett meg így, mert mind a négy válság esetében a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy szuverén módon döntsön a válaszokról. Egyik alkalommal sem voltunk hajlandók elfogadni kívülről ránk kényszerített akaratot.”

Fotó: AFP
Hozzátette:
Egyik alkalommal sem voltunk hajlandók feladni a szuverenitásunkat. Mindig nemet tudtunk mondani a külső nyomásgyakorlásnak, mindig nemet tudtunk mondani a kívülről ránk kényszerített akaratnak, s ennek köszönhetően mind a négy válságra olyan sikeres választ tudtunk adni, aminek nyomán a politikai mozgalmunk, a pártunk, a Fidesz mint politikai pártcsalád is sikeres tudott maradni.
Az ukrajnai háború kapcsán azt mondta: „A legnagyobb európai pártcsalád vezetője azt mondja, hogy neki az a terve, elképzelése, vágya, hogy európai zászló alatti katonák menjenek Ukrajnába.” Hozzátette, hogy Franciaország és Nagy-Britannia – mint nukleáris fegyverrel rendelkező országok – írásban vállalták katonák küldését.
Az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatban kijelentette: „Most is nemet kell mondanunk arra, hogy belevigyenek minket a háborúba. Azonban ezt csak szuverén alapon lehet mondani.”
A Tisza Pártra utalva úgy fogalmazott:
Tehát nyilvánvaló, hogy ha ő kerülne döntéshozói pozícióba, nem tudna nemet mondani Brüsszelnek, ezért akarja Brüsszel, hogy a Tisza Párt váltson minket.
Beszéde végén hangsúlyozta: „Most minden kormányrángatás, minden kalandorkodás, minden értelmetlen változtatás kockázatot jelent.”


