Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huFelgyújtottak egy fegyvergyárat Pardubicében – az esetet egyesek Csehország történetének legsúlyosabb terrorcselekményeként emlegetik. A gyújtogatásért az Izrael-ellenes szervezetként ismert Földrengés Frakció vállalta a felelősséget. A támadás egy izraeli együttműködésben működő fegyvergyár ellen irányult, az elkövetők pedig nyíltan a közel-keleti konfliktusokra hivatkoztak. Somkuti Bálintot arról kérdeztük, hogy valóban új korszak kezdődhet-e a régió biztonsági helyzetében. A biztonságpolitikai szakértő óvatosságra intett, és hangsúlyozta, hogy az ilyen, azonnal bejelentett és magukra vállalt támadásokat „nagyon óvatosan kell kezelni”.
Súlyos incidens történt Csehországban pénteken: felgyújtottak egy olyan üzemet, amely az izraeli hadiiparhoz köthető. A belügyminisztérium válságstábot hívott össze 14 órára, hogy megvitassák a támadás hátterét, Andrej Babis pedig még a budapesti útját is megszakította a történtek miatt. A pardubicei támadás kapcsán Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt arról kérdezte az Origo, hogy a közel-keleti konfliktus begyűrűzése és a migráció állhat-e a háttérben, miként maradhatott védtelen egy ilyen létesítmény, illetve milyen válaszlépések várhatók a cseh és uniós hatóságoktól.
Elsőként arra volt lapunk kíváncsi, hogy a szakértő miként látja: valóban arról van-e szó, hogy a közel-keleti feszültségek egyre látványosabban jelennek meg Európában – főként a migráció következtében –, vagy inkább egy egyedi esetről. Somkuti Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kérdés merül fel egy ilyen támadás kapcsán. Mint mondta: a terroristák rendszerint olyan célpontokat keresnek, amelyekkel látványos sikereket érhetnek el, és szerinte az is benne van a pakliban, hogy az új típusú terrorizmus egyre inkább a civil áldozatokra irányul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
az al-Kaida óta gyakorlatilag az Iszlám Állam is olyan támadásokat követ el, amelyeknél kifejezett cél a látványosan sok halálos áldozattal járó események megszervezése, mivel ez hatással van a nyugati közvéleményre.
Véleménye szerint ebben az esetben furcsa, hogy egy katonai üzemet, egy fegyvergyárat ért támadás, és megítélése szerint ez akár az újfajta terrorizmus jele is lehet. Úgy fogalmazott, hogy elképzelhető: a terroristák a nagy élőerő-veszteséggel járó, megfélemlítő jellegű támadások mellett ismét az úgynevezett „high value target”, vagyis a nagy értékű célpontok elleni akciók felé fordulnak. Hozzátette, hogy erre nincs egyértelmű válasz, ugyanakkor megítélése szerint, ha valóban terrortámadás történt, akkor ez akár egy „atipikus terrortámadásnak” is tekinthető.
A szakértő arra a kérdésre, hogy hogy történhetett meg az, hogy egy ilyen létesítményt nem védtek megfelelően, vagy nem voltak erre felkészülve, azt mondta, hogy
beépülni egy ilyen gyárba nem olyan nehéz.
Rámutatott, hogy Európa-szerte munkaerőhiány tapasztalható, ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valaki beépült egy ilyen gyárba, például szakképesítést nem igénylő munkakörben – takarítóként, raktárosként vagy biztonsági őrként –, és a foglalkoztatása során, a munkavégzése közben követte el a gyújtogatást.
Hozzátette: a hírek szerint gyújtogatásból bekövetkezett robbanásról van szó. Véleménye szerint teljes mértékben elképzelhető, hogy egy ilyen, viszonylag átvizsgált vagy ellenőrzött helyre is be lehet szivárogni. Úgy fogalmazott, hogy ez Európában, különösen Csehországban sem lehetetlen, ugyanakkor felidézte: nem igazán emlékszik klasszikus terrortámadásra az országban, legfeljebb egy olyan esetre, amikor valaki egy ház tetejéről lövöldözött, akit később elmebetegnek nyilvánítottak.
Kitért arra is, hogy az eset a meglepetés erejével hatott mindenhol, és hangsúlyozta: „sosincs százszázalékos védelem, ezt látni kell.”
Arról is érdeklődött az Origo, hogy milyen konkrét válaszlépések várhatók a cseh hatóságok részéről, illetve szükség lehet-e uniós szintű szigorításokra. Somkuti Bálint szerint bizonyos szigorítások várhatók, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 2015-ben és az azóta beérkezett „iszonyatos mennyiségű illegális bevándorló” esetében szó szerint lehetetlen kiszűrni, ki milyen szándékkal érkezett. Hozzátette, hogy bár jelentős részük nem terrorista, ugyanakkor már az a 3–5 százalék is elegendő, amely „minden egyes társadalomban képes aljasságok elkövetésére”, és így komoly mennyiségű potenciális terroristát jelenthet az Európai Unióban.
Válságstáb ült össze a támadás után
A szakértő úgy fogalmazott, hogy Csehország éppen azért, mert eddig nem volt kifejezett terrorcélpont, várhatóan szigorításokat vezet be. Elmondása szerint megszigoríthatják a kritikus infrastruktúra, a közigazgatási intézmények védelmét, és fokozott ellenőrzések jelenhetnek meg a repülőtereken, valamint a vasúti közlekedésben és pályaudvarokon is. Hozzátette: a nyomozás „gőzerővel megindult”, hogy kiderüljön, ki és milyen indokból követte el a támadást.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor óvatosságra intett, és hangsúlyozta, hogy az ilyen, azonnal bejelentett és magukra vállalt támadásokat „nagyon óvatosan kell kezelni”.
Kiemelte: sok esetben az elkövetők között előfordulnak elmebetegek, illetve feltűnésre vágyók is, akik így próbálnak maguknak kétes hírnevet szerezni. Végezetül hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet további lépésekről beszélni, amikor már bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ki, milyen módszerrel, milyen felkészültséggel és milyen szervezet kötelékében követte el a támadást. Hozzátette: ilyen esetekben az általános reakció az, hogy minden szinten fokozzák a védelmet.
