Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Egyre távolabb kerül a háború lezárása? Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Robert C. Castel szerint az elmúlt hetek fejleményei inkább a konfliktus elhúzódásának kedveznek. A szakértő több olyan, egymással összefüggő tényezőt azonosított, amelyek szerinte a jelenlegi helyzetben nem a béke irányába mutatnak.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, Robert C. Castel legfrissebb elemzésében arról beszélt, hogy az elmúlt hetek eseményei inkább távolabb vitték a világot az orosz–ukrán háború lezárásától. Mint fogalmazott, három olyan fő tendencia látható, amely a konfliktus folytatásának kedvez, és csak egy halvány ellentrend érzékelhető.
Elsőként arról beszélt, hogy a politikai változások reményt adhatnak Ukrajnának arra, hogy a korábban várt, de nem vagy nem a kívánt ütemben érkező európai támogatások a jövőben erősebben megérkezhetnek. Szerinte ez erősítheti Ukrajna elszántságát, és enyhítheti a kompromisszumra nehezedő nyomást.
Második tényezőként az energiaárak emelkedését emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy már 2022 óta arról beszél: egy jelentősebb közel-keleti háború megemeli az olajárakat, ami Oroszország bevételeit is növeli. Úgy látja, ez most be is következett.
Castel szerint különösen kedvező Moszkva számára, hogy miközben Ukrajna dróntámadásokkal próbál károkat okozni az orosz finomítói kapacitásokban, a nyers energiahordozók világpiaci árának emelkedése ellensúlyozza a kieséseket, sőt többletbevételt is hozhat.
Harmadik okként a nyugati szövetségi rendszeren belüli növekvő szakadékot nevezte meg. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok Izraellel együtt egy fontos közel-keleti vállalkozásba állt bele, és ha európai szövetségesei ebben nem tudnak vagy nem akarnak segíteni, annak komoly következményei lehetnek a NATO jövőjére nézve. Szerinte az oroszok ezt látják, és levonják belőle a következtetéseket.
Castel ugyanakkor említett egy ellentrendet is: Donald Trump kijelentését arról, hogy nem hosszabbítja meg az orosz és iráni energiára adott felmentéseket. Hozzátette azonban, hogy a papíron létező szankciók önmagukban semmit sem érnek, ha azokat nem tartatják be.
A szakértő külön kitért a Hormuzi-szoros helyzetére is. Szerinte nem látható nagy amerikai sietség a szoros megnyitására, különösen most, hogy az iráni blokádra amerikai ellenblokád érkezett. Úgy véli, ez gazdasági nyomást gyakorolhat Iránra, és Trump részben erre építhet.
A szakértő végül a nyugati média hatásairól beszélt. Ugyanis szerinte nemcsak a gazdasági és katonai folyamatok befolyásolják a konfliktusokat, hanem az is, hogy a Nyugatról milyen kép alakul ki a világban. Úgy fogalmazott, a nyugati liberális-globalista média gyakran a megosztottságot és a gyengeséget hangsúlyozza, ami torzíthatja a valóságot. Ennek következtében a Nyugat ellenfelei alábecsülhetik annak tényleges erejét és ellenálló képességét, ami hibás döntésekhez is vezethet.
