Sorsdöntő választás a háború árnyékában: szavaznak a palesztinok Gázában és Ciszjordániában + videó

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Történelmi pillanathoz érkezett a palesztin belpolitika: miközben az enklávé nagy része romokban hever, Deir el-Balah régiójában és Ciszjordániában megnyíltak a szavazókörök. A gázai háború kitörése óta először tartanak választásokat a palesztin területeken. Nem csak az a tét, hogy kik kerülnek be a helyi tanácsokba, hanem az is, hogy a Palesztin Hatóság meg tudja-e erősíteni a pozícióját egy olyan környezetben, ahol a Hamász népszerűsége továbbra is töretlen, a korrupciós vádak pedig mindennaposak.
Vágólapra másolva!

Szombaton megkezdődtek az önkormányzati választások az Izrael által megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezet Deir el-Balah régiójában. Ez az első alkalom a gázai háború kezdete óta, hogy a palesztinok az urnákhoz járulhatnak. A rámalláhi Központi Választási Bizottság adatai szerint a részvételre jogosultak száma Ciszjordániában közel 1,5 millió, míg Gázában 70 000 fő – számolt be róla a DW.

A gázai háború kitörése óta először tartanak választásokat a palesztin területeken
A gázai háború kitörése óta először tartanak választásokat a palesztin területeken Fotó: AFP

Gázában a helyzet különösen feszült, hiszen a területen 2006 óta nem tartottak választásokat. Akkor a Hamász iszlamista csoport győzött, amely egy évvel később fegyveres erővel ragadta magához az irányítást a Fatah vezette Palesztin Hatóságtól. Ciszjordániában is hosszú szünet után, a 2023 októbere óta tartó izraeli-hamász háború kezdete óta először nyílt lehetőség a véleménynyilvánításra.

Hamász-jelöltek nélkül

A legtöbb jelölt Mahmúd Abbász palesztin elnök világi-nacionalista pártjához, a Fatah-hoz köthető, vagy függetlenként méretteti meg magát. 

Nincsenek olyan listák, amelyek hivatalosan a Hamászhoz tartoznának, annak ellenére, hogy a terrorszervezet továbbra is ellenőrzi a Gázai övezet azon részeit, amelyeket nem szálltak meg az izraeli erők.

A közvélemény-kutatások szerint azonban továbbra is a Hamász a legnépszerűbb palesztin frakció mind Gázában, mind Ciszjordániában. Több nagyvárosban, például Rámalláhban és Nabluszban valódi verseny sincs: mivel csak egyetlen listát nyújtottak be, így a Fatah jelöltjei szavazás nélkül, automatikusan győznek.

Szimbolikus harc a hatalomért

Szakértők szerint a gázai szavazás nagyrészt szimbolikus jelentőségű. Kizárólag Deir el-Balah területére korlátozódik, mivel ez az enklávé azon ritka pontjainak egyike, amelyet elkerült az izraeli szárazföldi invázió. 

A Palesztin Hatóság nem titkolt célja, hogy a választásokkal megerősítse hatalmi igényét a térség felett, ahonnan 2007-ben űzték el őket. 

Mindezt úgy próbálják elérni, hogy közben súlyos korrupciós vádakkal is szembe kell nézniük.

A 2023-as Hamász-terrortámadás óta, amelyben 1200 ember vesztette életét, Gáza egyes területei lakhatatlanná váltak az izraeli válaszcsapások után. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 72 000 ember halt meg, a közművek és az egészségügyi szektor pedig a működésképtelenség határán áll.

Nemzetközi támogatás és bizonytalanság

Az ENSZ koordinátora, Ramiz Alakbarov hangsúlyozta, hogy ez fontos lehetőség a palesztinok számára demokratikus jogaik gyakorlására. Fareed Taamallah, a Választási Bizottság szóvivője kijelentette:

A fő elképzelés az, hogy Ciszjordániát és Gázát politikailag egyetlen rendszerré kapcsoljuk össze.

Bár az izraeli kormány ellenzi ezt az egyesülést, az európai és arab államok támogatják a Palesztin Hatóság visszatérését Gáza élére. A bizottság ugyanakkor elismerte: sem Izraellel, sem a terrorszervezetnek minősített Hamásszal nem egyeztettek. 

A helyzetet nehezíti, hogy Gázában az áramkimaradások miatt már délután 5-kor be kell zárni a szavazóköröket.

A Gázai övezetben fel nem robbant bombák évtizedekre veszélyeztetik az újjáépítést

A fel nem robbant bombák, lőszerek mindenütt jelen vannak a palesztin területen a háború kezdete óta, amelyet a Hamász iszlamista palesztin szervezet Izrael elleni 2023. október 7-i kegyetlen támadása váltott ki.

A háború pusztította Gázai övezet tele van fel nem robbant lövedékekkel, amelyek rendszeres ölnek meg és csonkítanak meg polgári személyeket, és hosszabb távon fenyegetik az újjáépítést 

– figyelmeztetett pénteken az ENSZ. Az ENSZ aknamentesítő szolgálata (UNMAS) rendelkezésére álló adatok szerint több mint ezer ember halt meg a Gázai övezetben a fel nem robbant lőszerek miatt a konfliktus kezdete óta. A tényleges szám feltehetően ennél jóval magasabb Julius Van der Walt, az UNMAS palesztin területekért felelős vezetője szerint.

Az áldozatok fele gyermek volt 

– mondta Van der Walt genfi sajtótájékoztatóján. A Save the Children nemzetközi segélyszervezet által tavaly közzétett jelentés szerint a palesztin területen évente átlagosan 475 gyermek sérül meg súlyosan a fel nem robbant lőszerek miatt. Narmina Strishenets, a szervezet munkatársa szerint ma a Gázai övezetben él a világon „a legtöbb amputált gyermek”.

A szervezet eddig több mint ezer fel nem robbant lőszert, gránátot talált az elmúlt két és fél évben végzett küldetések során, azaz körülbelül minden hatszázadik méterre jut egy.

A problémát súlyosbítja a Gázai övezet népsűrűsége. A konfliktus előtt ez a palesztin terület volt a Föld egyik legsűrűbben lakott része, négyzetkilométerenként 6000 lakossal – emlékeztetett Julius Van der Walt, aki hangsúlyozta, hogy a háború miatt gyakorlatilag a felére csökkent a rendelkezésre álló terület és megduplázódott a népsűrűség. Van der Walt idézett egy becslést, amely szerint mintegy 541 millió dollárra lenne szükség a fel nem robbant lőszerek kezeléséhez, feltéve, hogy megkapnak minden engedélyt és rendelkezésre áll a szükséges felszerelés.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!