Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Libanon és Izrael közötti 10 napos tűzszünet csütörtökön lépett hatályba, és Donald Trump elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Irán következő találkozójára akár már a hétvégén sor kerülhet. Trump úgy nyilatkozott, hogy Irán hajlandó lehet hosszú távon lemondani a nukleáris fegyverekről, és a tárgyalások már közel állnak egy egyezséghez.
A konfliktus február 28-án kezdődött egy amerikai–izraeli támadással, és azóta több ezer halálos áldozatot követelt. A harcok jelentősen megemelték az olajárakat, ami gazdasági és politikai nyomást helyezett az Egyesült Államokra. A helyzetet súlyosbította a Hormuzi-szoros lezárása, amelyen keresztül a világ olaj- és gázellátásának mintegy egyötöde halad át. Ez történelmi mértékű árnövekedést idézett elő, és a Nemzetközi Valutaalap a globális gazdasági kilátások romlására figyelmeztetett – írja a Reuters.
A libanoni tűzszünet életbe lépését Bejrút egyes részein ünneplés kísérte, azonban a megállapodás rövid időn belül törékenynek bizonyult. A libanoni hadsereg szerint Izrael megsértette a tűzszünetet, több dél-libanoni települést ágyúzva. Az izraeli hadsereg nem adott azonnali hivatalos választ, de korábban jelezte, hogy erői a térségben maradnak, részben a Hezbollah tevékenysége miatt. A Hezbollah közlése szerint az utolsó támadását közvetlenül a tűzszünet előtt hajtotta végre. Trump felszólította a szervezetet a megállapodás betartására.
A konfliktus szorosan összefügg az Irán és Izrael közötti feszültséggel. A Hezbollah Irán támogatására március 2-án támadásokat indított Izrael ellen, amire Izrael katonai műveletekkel válaszolt Libanonban, újraélesztve a korábbi konfliktust.
Trump közölte, hogy egyeztetett Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel és Joseph Aoun libanoni elnökkel, és a közeljövőben a Fehér Házban kíván velük tárgyalni. Emellett utasította J.D. Vance alelnököt, Marco Rubio külügyminisztert és más vezető tisztviselőket, hogy dolgozzanak együtt a felekkel a tartós béke érdekében.
A nukleáris kérdés kulcsszerepet játszik a tárgyalásokban. Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy Irán 20 évre függessze fel nukleáris tevékenységét, míg Teherán 3–5 éves időszakot tart elfogadhatónak, és a nemzetközi szankciók feloldását követeli. Vita van a magas dúsítású uránkészletek sorsáról is: Washington azok teljes eltávolítását szorgalmazza, míg Irán csak részleges kivitel lehetőségét fontolgatja.
Pakisztán közvetítőként vesz részt a folyamatban, és diplomáciai források szerint előrelépés történt bizonyos vitás kérdésekben, bár végleges megállapodás még nincs. Az Egyesült Államok a megállapodás érdekében szankciók enyhítését és iráni pénzeszközök felszabadítását is felvetette, ugyanakkor jelezte, hogy sikertelen tárgyalások esetén készen áll a katonai műveletek folytatására.
