Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA francia elnök már készül a közelgő választásokra, ennek érdekében pedig nyomást gyakorol Brüsszelre a cenzúra kibővítése érdekében. A beszámolók szerint Emmanuel Macron szeretné, ha kibővítenék a „dezinformáció” fogalmát a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben (DSA) – írja a Brussel Signal hasábjain Virginie Joron francia európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Tömörülés és a Patrióták Európáért csoport tagja.

Fotó: COSTAS BALTAS / ANADOLU
Joron szerint a Bizottság valójában a DSA 34. cikkére támaszkodik, amely „rendszerszintű kockázatokra” hivatkozik, amelyek „a polgári diskurzusra, a választási folyamatokra vagy a közbiztonságra gyakorolt tényleges vagy előrelátható negatív hatásokból” eredhetnek.
Ezen a homályos alapon fogadták el a Bizottság irányelveit a választási folyamatokat fenyegető rendszerszintű kockázatok enyhítéséről, amelyeket 2024. április 26-án, közvetlenül az európai parlamenti választások előtt tettek közzé – írja a képviselő.
Ezek az irányelvek különösen a tartalmak „független tényellenőrzők” általi címkézését, a nem állami szereplőkkel (akadémikusok, szakértők, civil szervezetek) folytatott rendszeres találkozók szervezését, valamint a platformokkal létrehozott dedikált kommunikációs csatornák létrehozását szorgalmazzák.
A külföldi információbeavatkozás elleni küzdelem ürügyén – amelyet Emmanuel Macron a 2026 márciusi európai csúcstalálkozó óta folyamatosan hangsúlyoz – az Élysée most a „dezinformáció” körének kiszélesítésére szólít fel.
A cél egyértelmű: a közösségi médiában megjelenő narratívák ellenőrzése, a másként gondolkodók elfojtása és a nyilvános vita megszüntetése. Az Arcom szerint azonban a franciák 44 százaléka naponta a közösségi médiából szerzi híreit.
Miután már számos stratégiai kinevezést tett az intézmények élére, a makronista rezsim most magát a választást tervezi befolyásolni. A „dezinformáció” definíciójának önkényes kiszélesítésével – beleértve a belülről érkező jogos kritikát is – a demokráciát nem védik meg a beavatkozástól, hanem egy jól körülhatárolható kör érdekei mentén manipulálják azt – írja a cikk szerzője.
Románia legutóbbi példája tanulságos a képviselő szerint, aki felidézi, hogy a 2024-es elnökválasztás első fordulóját az Alkotmánybíróság megsemmisítette a TikTokon és algoritmikus manipuláción keresztüli beavatkozás gyanúja miatt.
A szólásszabadság nem egy olyan változó, amelyet egy politikai tábor igényeihez kell igazítani. Ezzel az autoriter kísértéssel szemben sürgősen meg kell védeni a pluralizmust és a polgárok szabad vitához való jogát, anélkül, hogy az állam vagy Brüsszel helyettesítené a szuverén népet
– zárta cikkét a politikus.