Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Ukrajna azon dolgozik, hogy Európa leváljon az orosz energiahordozókról. Ennek részeként érte támadás az Északi Áramlat vezetéket, leállt a Barátság kőolajvezeték működése, és a Török Áramlatot is célba vették. Az ukrán vezetés nyíltan hangoztatja, hogy nem kívánja, hogy Európa orosz energiát használjon. Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte, hogy Kijev külföldi partnerektől jelzéseket kapott az orosz olajfinomítók elleni támadások mérséklésére, de az ukrán vezetés visszautasította ezt a kérést – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér. Magyarországnak továbbra is szüksége van az orosz energiára, az ellátási útvonalakat pedig meg kell védeni.
Az olajárak meredeken emelkednek, miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ olajszállításának egyik kulcsfontosságú útvonala. Ebben a helyzetben a további ukrán csapások az orosz olajfinomítók ellen tovább szűkíthetik a kínálatot, ami világszinten is áremelkedést idézhet elő, de Zelenszkijt ez nem érdekli. A Török Áramlat kulcsszerepet játszik Magyarország földgázellátásában, hazánknak pedig szüksége van az orosz energiára a rezsicsökkentés fenntartásához.
Az orosz olajfinomítók elleni csapások miatt drágulhat a rezsi
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Facebook-oldalán közzétett új bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy
az uniós vezetők arra kérték Zelenszkijt, hogy szüneteltesse az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, az ukrán vezetés azonban visszautasította a kérést.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések. Hozzátette azonban, hogy:
Az ukrán álláspont változatlan: az olajfinomítók legitim katonai célpontok, mivel közvetlenül hozzájárulnak az orosz hadigépezet működéséhez."
Az elmúlt hetekben ráadásul nem csökkentek, hanem éppen erősödtek ezek a támadások. Ukrajna fokozta a nagy hatótávolságú drónokkal végrehajtott támadásokat, Moszkva rekordszámú ukrán drón jelenlétéről számolt be saját légterében, ráadásul újabb dróntámadás érte a Török Áramlat egyik kulcsfontosságú létesítményét is márciusban. A következmények már most is érzékelhetők: egyre bizonytalanabbá válik az energiaellátás.
Magyarország különösen nehéz helyzetben van: az energiaellátásunk nagy része továbbra is orosz forrásokra épül, ezért az útvonalak biztonsága nem elméleti kérdés, hanem gazdasági is: az olcsó orosz energia nélkül nem tartható fent a rezsicsökkentés.
Magyarország egyszerre néz szembe az ukrán olajblokád hatásaival és a közelgő globális energiaválsággal. Az energiahiány nem csupán a közlekedést és a fűtést érinti, hanem az egész ipari ellátási láncot, a mezőgazdaságtól a műanyag- és vegyiparig. Friedrich Merz német kancellár szerint a mostani krízis terhe olyan súlyos lehet, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború elején tapasztaltak. A magyar kormány a rezsicsökkentéssel és a védett üzemanyagárakkal próbálja megóvni a családokat az energiaválságtól, Brüsszel azonban ezek felszámolását sürgeti – a Tisza Párt pedig ugyanezt az irányt képviseli.
Újabb támadás a Török Áramlat ellen
Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy pusztító erejű robbanószert találtak a magyar határ közelében.
Alekszandar Vucsics szerb elnök délelőtt tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a szerb hatóságok a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.
A nyomozás folyamatban van.
