Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A világ energiaellátása teljesen kifordult a négy sarkából, miután a közel–keleti konfliktus részeként Irán lezárta Hormuzi–szorost, amely a globális kereskedelem jelentős részét bonyolítja. A válság azonban még csak most kezdődik, hiszen a szoros megnyitásával még közel sem oldódnak meg a problémák.
A Hormuzi-szoros lezárása teljesen felforgatta a világ energiaellátását, a helyzet pedig nem lesz egyszerűbb a kritikus útvonal újbóli megnyitásával sem. A válság lényegében még csak most kezdődik, a világ pedig aligha tehet ez ellen – írja a BBC.
Fotó: SHADY ALASSAR / ANADOLU
Képzeljük el, hogy a Perzsa-öböl partjaitól kerékpárral kell eljutnunk Európa és a világ számos más kikötőjébe. Az utazás nyilván elképesztően sokáig tartana és tart is az olajszállító hajók számára, amelyeknek másfél hónap alatt teszik meg ezeket az utakat. Ez azonban azt is jelenti, hogy a világszerte kibontakozó krízis még csak most kezdődik.
Az iráni konfliktus ugyanis nagyjából egy hónapja tart, ennek során pedig a kritikus fontosságú Hormuzi-szoros lényegében mindvégig zárva volt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hamarosan az utolsó, még a szoros lezárása előtt indult szállítmányok is megérkeznek, az utánpótlás pedig minimum kérdéses. Habár a szorost megnyitották, később azonban olyan hírek érkezetek, hogy Irán ismét lezárta azt. A bizonytalanság pedig szinte azonnal meglátszott a piacon is. A szállítások újraindítása azonban továbbra sem oldja meg a fennálló problémákat.
A gáz hiánya ugyanis még az olajnál is súlyosabb problémát jelent. A háború előtt a világ nagymértékben áttért a cseppfolyósított földgázra, hogy lecserélje az addigi orosz forrásokat.
A gáz olcsóbbá és tisztábbá vált, mint a szén, és az energiamixben való részesedése gyorsan nőtt. Az iráni háború azonban megmutatta, mennyire kockázatos volt ez a lépés.
A háború előtt a Perzsa-öbölben tengerparttal rendelkező Katar a világ cseppfolyósított gázkészleteinek 21 százalékát, azaz a gázpiac teljes kínálatának körülbelül 17 százalékát adta. A konfliktus során azonban Irán több alkalommal is súlyos csapásokat mért az energetikai létesítményekre, ami miatt ez a gázmennyiség kiesett, és a szakértők szerint ráadásul semmivel sem lehet helyettesíteni.
A pusztítás ráadásul olyan mértékű, hogy még egy stabilizált régióban is hosszú időbe telhet majd a szállítások újraindítása. Ennek természetesen az az oka, hogy számtalan kulcsfontosságú infrastruktúra sérült meg, amelyeket meg kell javítani. A háború előtt az öböl partján elhelyezkedő országok a kitermelés bővítésében gondolkoztak, azonban mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetkezendő időben a feladat inkább a kitermelés konfliktus előtti szintre való vissza építése lesz.
„Az április sokkal rosszabb lesz, mint a március. A legóvatosabb becslések szerint is megduplázódik a hiány” – mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
„Az eredmény infláció és a gazdasági növekedés lassulása lesz” – mondta. „Vagy talán sokkal rosszabb. Hamarosan sok országban korlátozni kell az energiafogyasztást.” Jól láthatóan tehát a világ még közel sincs túl a nehezén az energiaválságnak, az elkövetkező hónapokban a helyzet pedig fokozódni fog.
