J. D. Vance amerikai alelnök budapesti megszólalásában úgy fogalmazott: „elképesztő külső titkosszolgálati beavatkozás zajlik a magyarországi választási kampányba”, külön is megemlítve a „brüsszeli bürokraták” szerepét. A kijelentésre a német kormány is reagált. Sebastian Hille helyettes szóvivő hangsúlyozta: „visszautasítjuk az amerikai alelnök vádját az EU állítólagos beavatkozásáról”.

Fotó: Balogh David
A Tűzfalcsoport elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben több európai vezető is rendkívül éles hangnemben bírálta Magyarországot, ami túlmutathat a szokásos politikai vitákon.
A március 19-i EU-csúcs után például több vezető is kemény kijelentéseket tett. António Costa úgy fogalmazott: „senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit”, míg Emmanuel Macron „példátlannak” nevezte a kialakult helyzetet.
A német kancellár, Friedrich Merz szintén élesen fogalmazott: a magyar vétót „durva hűtlenségnek” minősítette, és hozzátette, hogy ez „mély nyomot hagy” az EU és Magyarország kapcsolatában.
A Tűzfalcsoport szerint ezek a megszólalások azt jelzik, hogy az uniós politikai térben a bírálatok intenzitása jelentősen felerősödött, és bizonyos esetekben már a magyar belpolitikai folyamatokkal is összefüggésbe hozhatók.
Az elemzés arra is kitér, hogy az Európai Parlamentben több képviselő nyíltan beszélt a magyar választási kampányról, sőt egyes esetekben politikai támogatás szükségességét is felvetették.
A cikk szerint mindez hozzájárulhat ahhoz a képhez, hogy a viták túlmutatnak a hagyományos diplomáciai kereteken.


