Albánia elfogadja a próbaidő feltételeit

Edi Rama albán miniszterelnök szerint elfogadható a vétójog ideiglenes felfüggesztése az újonnan az Európai Unióba csatlakozó országok esetében. Albánia a miniszterelnök szerint elkötelezett az EU-csatlakozás mellett.

Az albán miniszterelnök Marta Kos bővítési biztossal tárgyalt, amely után sajtótájékoztató keretében jelezte, hogy nem fog kifogást emelni a vétójog ideiglenes korlátozása ellen. Edi Rama szerint Albánia elkötelezett a blokkhoz való csatlakozás mellett, és Tirana nem fog meginogni ezen az úton – írja az Euractive. 

Albánia nem fog letérni az EU-csatlakozás útjáról, még a vétójog lehetséges korlátozása ellenére se 
Fotó: DANIEL GNAP / NurPhoto

A miniszterelnök a Marta Kosszal tartott megbeszélés után jelezte, hogy nem fog kifogással élni a vétójog ideiglenes felfüggesztése ellen, Tirana pedig továbbra is elkötelezett az EU-tagság mellett. Edi Rama egyúttal hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak innovatív megoldásokat kell találni, miután saját földjén kell háborút vívnia. 

Jelentések szerint az EU-kormányok egy olyan tervet vitatnak meg, amely felfüggesztené az új belépők vétójogát külpolitikai kérdésekben, például az Oroszország elleni szankciók és más, a tagállamok egyhangú szavazását igénylő döntések tekintetében.

Rama azt mondta, nyugodt Albánia szavazati jogának ideiglenes korlátozásával kapcsolatban, miután szerinte Tirana eddig is összhangba volt az EU külpolitikájával. „Nem fogunk meginogni, bármibe is kerüljön a bejutás” – mondta. 

Marta Kos a sajtótájékoztatón megerősítette a korlátozásról szóló tervek létezését. A bővítési biztos szerint azonban a szavazati jogok korlátozására irányuló bármilyen lépést gondosan meg kell tervezni és ideiglenesnek kell lennie, mivel az EU-szerződés tagságra vonatkozó rendelkezései garantálják az egyenlő bánásmódot.

Mindazonáltal a precedens alapján az új tagállamok fokozatos csatlakozása nem jelentene jogi problémát. Az új EU-tagállamok, főként a szegényebb közép- és keleti országokból, a 2004-től kezdődő összes EU-bővítés után átmeneti korlátozásokkal szembesültek a szabad mozgás tekintetében. 

Az albán miniszterelnök egyébként egyúttal sürgette Brüsszelt, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg a bővítési folyamatot, miután véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nem lehet arra várni, hogy az Európai Unió megreformálja magát. Ez csak az új tagok csatlakozása után lehetséges. 

Albánia sürgősen csatlakozna, Ukrajna még ennél is gyorsabban akar 

Nemrég felröppentek azok a a hírek, miszerint ugyan Brüsszel továbbra is elkötelezett Ukrajna gyorsított felvétele mellett, bár ezt már az EU-s vezetők többsége is elutasítja. Friedrich Merz német kancellár ennek kapcsán javaslatot tett rá, hogy Ukrajna úgynevezett társulási megállapodásra lépjen az Európai Unióval, amelynek keretében az ország részt vehet a blokk döntéshozatalában, azonban szavazati jogot nem kapna. 

Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította, és továbbra is korlátozások nélküli ukrán csatalakozást szeretne. 

Az Európai Bizottság mindazonáltal  június 16-án javasolja az Ukrajna és Moldova EU-tagságáról szóló első tárgyalási fejezetcsoport megnyitását – jelentette ki egy magas rangú tisztviselő Euractive számára. Bár a tagság pontos feltételeiről továbbra is vita folyik, a csatlakozás folyamata egyértelmű.

Az EU-csatlakozási tárgyalások hat különböző, úgynevezett „klaszterre” oszlanak, amelyek az uniós jog területeit vagy „fejezeteit” tág tematikus szakpolitikai területekbe csoportosítják.

Minden egyes klaszter megnyitásához mind a 27 EU-kormány egyhangú jóváhagyása szükséges, és a vétók is megállíthatják a tárgyalások előrehaladását, ha a tagjelölt országokról úgy ítélik meg, hogy visszaesnek a reformok terén. Az első ilyen „tárgyalási témakör” az EU alapvető demokratikus, gazdasági és intézményi pilléreit érinti.