Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Komoly kérdéseket vet fel az európai választások tisztaságával kapcsolatban, hogy a Meta választási irodáiban korábbi amerikai hírszerzési szakemberek is szerepet kaphattak. Az ügyet az Európai Parlament elé vitte az olasz baloldali Demokrata Párt két politikusa.
Sandro Ruotolo és Nicola Zingaretti szerint elfogadhatatlan, hogy a választási információáramlást olyan magánkézben lévő struktúrák befolyásolják, amelyek működése átláthatatlan, és amelyekben harmadik országok titkosszolgálati múltú szereplői is jelen vannak, írja a la Repubblica.
Titokzatos választási központok
A Meta úgynevezett Election Operations Center (választási műveleti központok) egységeket működtet, amelyek a választások idején figyelik a tartalmakat, kampányokat és információs folyamatokat. Ilyen központok működtek a 2024-es európai parlamenti választások idején Olaszországban is.
A politikusok szerint azonban semmilyen átláthatóság nincs a működésüket illetően: nem ismert a döntéshozatali lánc, sem az, hogy pontosan kik és milyen alapon döntenek arról, milyen tartalmak jelenhetnek meg a felhasználók előtt.
Volt hírszerzők kulcspozíciókban
A vita középpontjában több olyan szakember áll, akik korábban az amerikai nemzetbiztonsági apparátusban dolgoztak. Közülük kiemelkedik Aaron Berman, aki több mint 15 évig a CIA kötelékében szolgált, és információs műveletekkel foglalkozott.
Jelenleg a Meta globális választási irányelvekért felelős csapatát vezeti, ahol a politikai tartalmak szabályozása, a dezinformáció elleni fellépés és a kampányok felügyelete tartozik a feladatai közé.
Szintén érintett Mike Bradow, aki korábban a USAID munkatársa volt, és most a tényellenőrzési rendszerek és az álhírek kiszűrésének fejlesztésén dolgozik.
Bryan Weisbard a felhasználói adatok kezelésében és a tartalomszűrés alapját jelentő rendszerek kialakításában játszott kulcsszerepet, míg Hagan Barnett a mesterséges intelligenciával támogatott moderációs rendszerek fejlesztésében vett részt.
Brüsszel: demokratikus aggályok
A korábbi években már felmerültek problémák az online tér és a választások kapcsolatában. A kritikusok szerint nem technikai, hanem alapvetően demokratikus kérdésről van szó: ki dönti el, milyen tartalom jut el a választókhoz, és milyen garanciák biztosítják a semlegességet?
Az olasz politikusok kérdéseikkel az Európai Bizottság felé fordultak, külön kiemelve a Digital Services Act szerepét. Vizsgálni kívánják, hogy a szóban forgó személyek részt vettek-e a választási műveletekben, és hogy mindez megfelel-e az uniós szabályozásnak.
„Nem maradhatnak szürke zónák”
A kezdeményezők szerint az ügy túlmutat egy vállalati működésen: az európai demokrácia alapjait érinti. Úgy vélik, nem elfogadható, hogy a választások idején az információáramlást átláthatatlan rendszerek befolyásolják.
Mint fogalmaztak: a jövőben nem maradhatnak „szürke zónák”, és egyértelmű garanciákra van szükség arra, hogy a választási folyamatok felett valódi, nyilvános kontroll érvényesüljön.
