Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Közel-Keleten továbbra is feszült a helyzet, Katar földgázexportja gyakorlatilag megbénult az iráni támadások és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. A világ egyik legnagyobb LNG-exportőrének számító arab ország milliárdos veszteségeket szenved el, miközben az iráni háború miatt az energiaellátási problémák világszerte egyre súlyosabbá válnak.
A katari közvélemény figyelmének középpontjába került a Rasheeda nevű gáztanker, amely már több mint két hónapja köröz a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros közelében, mert nem tudja elhagyni a térséget. A hajó a katari gazdaság egyik legfontosabb exportcikkét, cseppfolyósított földgázt szállít, de a tengeri útvonal lezárása miatt nem jut el a célállomására, írja a The New York Times.
A problémák márciusban kezdődtek, amikor Irán drón- és rakétatámadást indított a Ras Laffan ipari komplexum ellen, amely Katar LNG-termelésének központja.
Bár a legtöbb támadóeszközt elfogták, három rakéta így is célba talált, és súlyosan megrongálta az úgynevezett LNG-train egységeket, amelyek a földgáz cseppfolyósításáért felelnek.
Szakértők szerint az iráni csapások nem véletlenszerűek voltak: a támadások a rendszer legkritikusabb elemeit érték. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a megsérült kriogén hőcserélők pótlása rendkívül időigényes, mivel ezek gyártását szinte teljes egészében egy amerikai vállalat uralja. Az új alkatrészek beszerzése akár négy-öt évig is eltarthat.
Iráni háború: hatalmas károk keletkeztek
A károk miatt Katar LNG-termelésének mintegy 17 százaléka kiesett, és elemzők szerint az exportkapacitás teljes helyreállítása akár az évtized végéig is elhúzódhat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Katar különösen kiszolgáltatott a Hormuzi-szorosnak. Míg az Egyesült Arab Emírségek vagy Omán alternatív tengeri kijáratokkal is rendelkezik, Katar összes exportlétesítménye a Perzsa-öböl belső részén található, így nincs más útvonala a nyílt tengerek felé.
A térségben jelenleg mintegy 1600 hajó rekedt, köztük olaj- és LNG-szállítók. A beszámolók szerint egyes legénységek még pakisztáni zászlókat is készítettek saját kezűleg, abban bízva, hogy így biztonságosan áthaladhatnak a szoroson, de ez sem hozott eredményt.
Az energiapiac szereplői attól tartanak, hogy még egy esetleges tűzszünet után sem tér vissza gyorsan a normális működés. Irán ugyanis azt állítja, hogy víz alatti robbanószerkezeteket telepített a szorosba, ezért a hajótársaságok és a biztosítók továbbra is rendkívül kockázatosnak tekintik az útvonalat.
A kialakult válság miatt egyre komolyabban merül fel alternatív exportútvonalak kiépítése. Az egyik elképzelés szerint Katar vezetéken keresztül Szaúd-Arábián át a Vörös-tenger partjára szállíthatná földgázát, míg egy másik terv Omán déli kikötőihez kapcsolná az ország energiahálózatát. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ezek a projektek geopolitikai és biztonsági kockázatokat is hordoznak, különösen a térség instabilitása miatt.
A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy a Hormuzi-szoros továbbra is a globális energiaellátás egyik legfontosabb és legsérülékenyebb pontja. Ha a válság elhúzódik, annak nemcsak Katar, hanem Európa és Ázsia energiaellátása is súlyos árát fizetheti meg.
