Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huTodd Blanche megbízott főügyész a miami Freedom Towerben bejelentette, hogy az Egyesült Államok repülőgépek megsemmisítése, valamint gyilkosság miatt vádat emelt Raúl Castro volt kubai vezető ellen. Bár a jelenlegi kubai elnök politikai manővernek és jogalap nélkülinek nevezte a lépést, az amerikai hatóságok életfogytiglani börtönt vagy halálbüntetést is kiszabhatnak a 94 éves kommunista vezetőre. Díaz-Canel azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy hazudnak, és a Castro elleni vádemeléssel csupán „igazolni akarják a Kuba elleni katonai agressziót”.
Az Egyesült Államok Raúl Castrót, a volt kubai elnököt amerikai állampolgárok meggyilkolásával és más bűncselekményekkel vádolta meg. A szerdán nyilvánosságra hozott ügyben Castrót és öt másik személyt vádolnak a kubai-amerikai Brothers to the Rescue csoport repülőgépének lelövésével, ami négy ember – köztük három amerikai állampolgár – halálát okozta – számolt be róla a BBC.
Célkeresztben a volt kubai elnök
A most 94 éves Castro a tragédia idején az ország fegyveres erőit vezette, és a katasztrófa miatt már akkor is bírálatok érték. Az áldozatok – Armando Alejandre Jr., Carlos Alberto Costa, Mario Manuel de la Pena és Pablo Morales – halála miatt indított eljárásban rendkívül súlyos ítéletek születhetnek.
A vádak mindegyike halálbüntetéssel vagy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő az amerikai bíróságokon.
„Az Egyesült Államok és Trump elnök nem felejti el, és nem is fogja elfelejteni polgárait” – jelentette ki határozottan Todd Blanche megbízott főügyész.
Maximális nyomás alatt a kubai kommunista rezsim
Az Egyesült Államok korábban szankciókkal és olajblokáddal sújtotta Kubát, ami áramszüneteket és élelmiszerhiányt okozott az országban.
Azt hiszem, a stratégia az, hogy fokozatosan növeljük a nyomást addig a pontig, amíg a kubai kormány beadja a derekát és megadja magát a tárgyalóasztalnál
– nyilatkozta az események hátteréről Wiliam LeoGrand, az Amerikai Egyetem latin-amerikai politika szakértője.
Szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter is üzent a kubai népnek az ország függetlenségének napja alkalmából. Rubio egyértelműen kijelentette, hogy a GAESA néven ismert kubai katonai konglomerátum a felelős a mindennapos áramszünetekért és az élelmiszerhiányért. Ez a konglomerátum működteti és birtokolja a kubai gazdaság legtöbb nyereséges ágazatát, a kikötőktől kezdve a benzinkutakon át egészen az ötcsillagos szállodákig.
Trump elnök új utat kínál az Egyesült Államok és egy új Kuba között
– fogalmazott Rubio külügyminiszter.
Elfogatóparancs van érvényben, Havanna felháborodott
Miguel Díaz-Canel kubai elnök is reagált a Washingtonból érkező hírekre. A vádakat „politikai manővernek, mindenféle jogi alapot nélkülözőnek” nevezte. Díaz-Canel azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy hazudnak, kollektív büntetést szabnak ki a kubai népre, és Castro elleni vádemeléssel csupán „igazolni akarják a Kuba elleni katonai agressziót”.
A kubai elnök szerint Amerika eltorzítja a tényeket, ugyanis Kuba „jogos önvédelemből cselekedett a joghatósága alá tartozó vizeken belül”.
Amikor az újságírók arról kérdezték a főügyészt, hogy milyen kilátásai vannak Castrónak, Blanche megerősítette: elfogatóparancs van érvényben a volt diktátor ellen. Wiliam LeoGrande emlékeztetett: idén januárban az Egyesült Államok már végrehajtott egy katonai műveletet Nicolás Maduro volt venezuelai elnök elfogására és Amerikába szállítására, miután az igazságügyi minisztérium vádat emelt ellene. Ez a lépés teljesen átalakította Venezuela és Washington kapcsolatát. A szakértő ugyanakkor óva intett attól, hogy ugyanezt a hatást várják Kubától, hiszen Castro már csaknem egy évtizede visszavonult a politikától.
A közel 95 éves egykori vezető, a néhai Fidel Castro testvére ugyan már lemondott tisztségeiről, de a szigeten ma is a „kubai forradalom” egyik élő szimbólumának és befolyásos szereplőjének tartják.
Az ügy politikai vonatkozásairól maga Donald Trump elnök is megszólalt szerdán. „Sokan közülük közel állnak hozzám, mert mindig jó kapcsolatot ápoltam a kubai-amerikai közösséggel. Humanitárius okokból vagyunk itt, hogy segítsünk” – nyilatkozta az elnök.
Nem számítanak önkéntes megadásra
Bár Castrót várhatóan nem adják ki, Lindsey Lazopoulos Friedman volt ügyész szerint jogilag minden lehetőség nyitva áll. „Ha mégis megjelenik a bíróságon, ugyanazok a törvényes jogok illetik meg, mint bármely más vádlottat” – mondta Friedman, utalva az esküdtszék előtti tárgyalásra. Hozzátette: „A vádirat meggyőző, és jelentős bizonyítékok támasztják alá a vádakat.”
A bejelentés helyszínén kubai emigráns szervezetek tagjai gyűltek össze, akik régóta harcolnak a kommunista rezsim ellen. Az 1996-os áldozatok fotói előtt sokan könnyek között fogadták a vádemelés hírét.
„Ideje volt már, 67 évnyi gyilkos rezsim. Raúl Castro nem csupán négy embert ölt meg. Sok év alatt számtalan embert ölt meg” – nyilatkozta Isela Fiterre, aki háláját fejezte ki a Trump-adminisztrációnak. Egy másik résztvevő, Mercedes Puid-Soto úgy fogalmazott:
Nagyon boldog vagyok. Igazságot szolgáltattak. Nagyon fontos, hogy a családok lezárhassák ezt a fejezetet, és mi, kubaiak is.
Roxanna Vigil, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársa szerint kérdéses, hogy a Trump-adminisztráció a Maduro-esethez hasonlóan fel akarja-e használni a vádiratot egy bűnüldözési akciónak álcázott katonai művelet igazolására.
Nem valószínű, hogy a kubai rezsim harc nélkül megadja magát az Egyesült Államoknak
– figyelmeztetett Vigil. Bár az amerikai és kubai képviselők – köztük Raúl Castro unokája, Raúl Guillermo Rodriguez Castro – az elmúlt hónapokban tárgyaltak egymással, a volt elnök elleni súlyos vádak várhatóan tovább növelik a feszültséget. Havanna továbbra sem akar engedni: a kubai állami média hazugságnak nevezte az amerikai vádakat.
