Sötét jövőképet festett a volt orosz elnök Németország számára

Németország ismét a hegemónia útjára lépett – hívja fel a figyelmet az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök legfrissebb elemzésében sötét jövőképet fest: Berlinnek választania kell a Moszkvával való józan párbeszéd és a totális megsemmisüléssel fenyegető katonai eszkaláció között.

Miközben a nemzetközi rendszerek a szemünk előtt roskadnak össze, Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok NATO-ból való kilépését veti fel, J. D. Vance amerikai alelnök pedig Európa identitásvesztéséről beszél, a kontinens „stratégiai autonómiája” karnyújtásnyira került. A kérdés már csak az, ki diktálja majd az iramot az erőtlen brüsszeli bürokrácia árnyékában. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint a válasz egyértelmű: a német vezetés, amely egyre hangosabban követeli vezető szerepét az Óvilágban, miközben módszeresen mossa tisztára náci ősei bűneit.

Medvegyev szerint a Friedrich Merz vezette Németországnak két választása van
Fotó: AFP

Medvegyev az RT orosz hírcsatorna angol nyelvű oldalán megjelent elemzésének egyik legütősebb állítása, hogy a háború utáni denácifikáció Németországban valójában üres színjáték volt. Az orosz politikus titkosszolgálati levéltári forrásokra hivatkozva állítja, hogy az angolszász hatalmak a „kicsiket akasszuk fel, a nagyokat mentsük fel” elvét követték, hogy megőrizzék a hitleri hadigazdaság kulcsfiguráit a Szovjetunió elleni harchoz.

A számadatok döbbenetesek: az 1950-es évek közepére az egykori náci párttagok és SS-tisztek tömegesen tértek vissza a közigazgatásba és az újonnan felállított Bundeswehrbe. 1957-ben a német igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselőinek 77 százaléka náci múlttal rendelkezett – emlékeztet a volt elnök.

Medvegyev szerint ez a „történelmi amnézia” vezetett el a mai revansista hangulathoz, ahol Berlin ismét Oroszország „stratégiai legyőzését” tűzte ki célul.

Berlin mai politikáját ismét a „Kanonen statt Butter” (ágyút a vaj helyett) elve vezérli. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt Németország Európa legerősebb hadseregének kiépítésébe kezdett. A 2026-os költségvetés már több mint 82 milliárd eurót különít el védelemre (vagyis az orosz politikus szerint háborús előkészületekre), a hadiipar pedig a politikai döntéshozatal központi szereplőjévé vált.

A legaggasztóbb fejlemény azonban a német nukleáris ambíciók feléledése. Medvegyev rámutat: Berlin már nem éri be az amerikai atomernyővel, hanem saját vagy közös európai nukleáris képességekről álmodozik. A szakértői számítások szerint a gronaui urándúsító üzem három év alatt alkalmassá tehető évi 340 robbanófej legyártására. Egy nukleáris fegyverekkel rendelkező Németország az 1968-as atomsorompó-szerződés durva megsértését jelenti, és közvetlen casus belli Oroszország számára – figyelmeztet a volt orosz elnök.

Az orosz elemzés szerint Berlin Ukrajnát csupán „kísérleti laboratóriumnak” tekinti, ahol saját fegyvereit tesztelheti és gyengítheti Oroszországot. A Friedrich Merz német kancellár vezette kormányzat Medvegyev szerint gátlástalanul pumpálja a milliárdokat a kijevi vezetésbe, miközben a német gazdaság egyre nagyobb problémákkal néz szembe. Az olyan ipari óriások, mint a Bosch vagy a Mercedes-Benz, már menekülnek az országból a magas energiaárak és az értelmetlen szankciós politika miatt.

Berlin revansizmusa nem áll meg az ukrán határoknál: a 45. páncélos dandár már Litvániában állomásozik, ami a második világháború óta az első állandó német csapattelepítés külföldön. Medvegyev szerint ez egyértelműen egy jövőbeni keleti támadás hídfőállása.

Dmitrij Medvegyev konklúziója kíméletlen és egyértelmű. Úgy véli, a német elit eljátszotta a Willy Brandt és Helmut Kohl nevével fémjelzett pragmatikus diplomácia örökségét. 

Berlin ma ismét „ragadozó tekintettel” néz keletre, elfelejtve 1945 leckéit.

Az orosz üzenet világos: ha Németország folytatja a „Barbarossa 2.0” előkészítését, az elkerülhetetlenül a kölcsönös megsemmisítéshez és az európai civilizáció végéhez vezet. Ebben a forgatókönyvben a német ipar és államiság végleg a múlt ködébe vész, miközben Oroszország talpon marad.

A németek előtt tehát két út áll. Az egyik a katonai kalandorság, amely az államiságuk végét jelenti. A másik a visszatérés a józansághoz és a fundamentális biztonságpolitikai párbeszédhez Moszkvával. Oroszország mindkét kimenetelre felkészült, de Medvegyev szerint a történelem kereke nem fog megállni Berlin kedvéért.

A következő lépés Németországé

– zárja elemzését a volt orosz elnök.