Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A migrációs válság újabb frontja alakulhat ki Görögországban: egyre több illegális bevándorló érkezik Kréta szigetére Líbiából, miközben a helyi hatóságok és a lakosság attól tartanak, hogy a sziget hamarosan ugyanarra a sorsra jut, mint korábban Lampedusa vagy a Kanári-szigetek. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az M1-nek arról beszélt: a migrációs hullám már elérte Krétát, és az érkezők száma tovább nőhet.
A műsorban elhangzott: míg 2023-ban még alig 800 bevándorló érkezett Krétára Líbiából, addig tavaly már több mint húszezren érték el a görög szigetet. Kréta korábban nem számított az illegális migráció egyik fő útvonalának, az embercsempész-hálózatok azonban folyamatosan új útvonalakat keresnek Európa felé.
A migrációs hullám elérte Krétát
– fogalmazott Marsai Viktor, aki szerint a helyi lakosság arányaihoz képest már most is jelentős nyomás nehezedik a szigetre. Hozzátette: az embercsempészek mindig azt figyelik, hol találhatók az európai határok „gyenge pontjai”.
A szakértő szerint Kréta földrajzi helyzete különösen kedvez az embercsempészeknek, mivel a sziget alig több mint 200 kilométerre található az afrikai partoktól. Marsai Viktor arról is beszélt, hogy a Kelet-Líbiát ellenőrző Halifa Haftar tábornok együttműködik az embercsempész-csoportokkal, amelyek gyakorlatilag csak csónakba ültetik az embereket, majd észak felé indítják őket.
Gyakorlatilag csak be kell tenniük az embereket a csónakokba, és azt mondani, hogy mindig észak felé haladjanak
– mondta a szakértő.
Marsai Viktor szerint a modell könnyen fenntartható, mivel a túlzsúfolt, gyakran meghibásodó csónakokat a görög parti őrség sok esetben automatikusan kimenti, így a migránsok már el is érik az Európai Unió területét.
A legtöbb esetben később a görög szárazföldre szállítják őket, ahonnan sokan továbbindulnak Nyugat-Európa felé.
A szakértő arról beszélt, hogy Líbiában jelenleg több ezren várnak az átkelésre, miközben jelentősen nőtt a Szudánból érkezők száma is. Elmondása szerint a szudáni polgárháború miatt már több mint félmillió szudáni tartózkodhat Líbiában, és sokan Európa felé szeretnének továbbmenni. Az érkezők mintegy hetven százaléka már szudáninak vallja magát.
Marsai Viktor hangsúlyozta: az embercsempész-hálózatok szerepe meghatározó, mivel Európába gyakorlatilag senki sem jut el nélkülük.
Ahol kereslet van, ott a kínálat is meg fog születni
– fogalmazott, hozzátéve: az embercsempész-hálózatok nemcsak Kelet-, hanem Nyugat-Líbiában is aktívan működnek.
A szakértő arról is beszélt, hogy Kréta nincs felkészülve ekkora migrációs nyomás kezelésére. A görög politikában jelenleg komoly vita zajlik arról, hogy létrehozzanak-e befogadóközpontokat a szigeten. A helyiek azonban ellenzik ezt, mivel Kréta gazdasága nagyrészt a turizmusból él, és attól tartanak, hogy a migráció visszavetheti az idegenforgalmat.
Marsai Viktor szerint a Krétára érkező migránsok jelentős része később megjelenhet a nyugat-balkáni migrációs útvonalon is, amelynek egyik ága Magyarország felé vezet.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg a turisták még nem érzékelik a migrációs helyzetet Krétán, mivel az érkezések elsősorban a sziget déli részén történnek, míg a turisztikai központok többsége északon található. Hozzátette: aki idén nyáron Krétára készül, annak egyelőre nincs oka lemondani az utazást.
