Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKomoly feszültség alakult ki a NATO-n belül Ukrajna támogatása miatt. Több nagy nyugati állam is megakadályozta azt a tervet, amely kötelező szinthez kötötte volna a katonai segítségnyújtást. A javaslat szerint a tagállamoknak GDP-jük 0,25 százalékát kellett volna Ukrajna támogatására fordítaniuk, azonban több ország nemet mondott az elképzelésre.
Komoly feszültség alakult ki a NATO-n belül Ukrajna támogatása miatt, mivel több nagy nyugati állam is megakadályozta azt a tervet, amely kötelező szinthez kötötte volna a katonai segítségnyújtást a háborúban álló ország számára – számolt be cikkében a Telegraph.
Fotó: AFP
Nagy-Britannia és Franciaország is azon országok között volt, amelyek megakadályozták azt a NATO-javaslatot, amely a tagállamokat arra kötelezte volna, hogy GDP-jük 0,25 százalékát katonai támogatásként Ukrajnának biztosítsák.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
A kezdeményezést Mark Rutte NATO-főtitkár szerette volna elfogadtatni a szövetség közelgő csúcstalálkozóján, azonban több tagállam ellenállása miatt a terv nem kapta meg a szükséges egyhangú támogatást.
Mint az kiderült, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada akadályozta meg az elképzelést, amikor a Kijev támogatásának növeléséről szóló egyeztetéseken felmerült az ötlet.
Rutte azt remélte, hogy a javaslatot a NATO közelgő éves csúcstalálkozóján, Ankarában, Törökországban ratifikálják.
A miniszterek a múlt héten kezdték meg a tárgyalásokat Ukrajna jövőbeli támogatásával kapcsolatban.
A szövetség egyik bennfentese szerint legalább hét tagállam – amelyek mind GDP-jük több mint 0,25 százalékát fordítják Ukrajnának nyújtott katonai segítségre – támogatásáról biztosította az elképzelést.
A NATO-ban elfogadott javaslatokhoz valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges, ám belső források alapján nem övezi túlzott lelkesedés az Ukrajna kötelező támogatását célzó ötletet.
Belső feszültségek és egymásra mutogatás
A brit kormány komoly bírálatok kereszttüzébe került, miután enyhített az orosz olaj- és gázexportot sújtó szankciókon. Kijev és más szövetségesek meglepetésére a miniszterek jóváhagyták azt a döntést, amely időszakos kivételeket biztosít harmadik országokban orosz nyersolajból finomított repülőgép-üzemanyag és dízel vásárlására a közel-keleti helyzetre hivatkozva.
Más szövetségesekkel ellentétben Nagy-Britannia katonai hozzájárulásának nagysága – amely az Egyesült Államok és Németország mögött a harmadik legnagyobb – nincs megkérdőjelezve annak ellenére sem, hogy nem éri el a GDP 0,25 százalékos szintjét. Keir Starmer legalább évi 3 milliárd font támogatást ígért a belátható jövőre, ami megközelítőleg a GDP 0,1 százalékának felel meg.
A kritikák többsége Franciaországra, Spanyolországra, Olaszországra és Kanadára irányul, amelyeket ismételten azzal vádolnak, hogy nem vállalnak elegendő részt a terhekből. A Kiel Intézet által összesített, nyilvánosan elérhető adatok szerint Hollandia, Lengyelország, valamint az északi és balti államok a GDP 0,25 százalékát elérő vagy azt meghaladó támogatást nyújtanak.
