Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz észt külföldi hírszerző szolgálat új jelentése szerint Oroszország az elmúlt években drámai mértékben növelte hadiipari termelését. Az észt elemzés alapján az orosz tüzérségi lőszergyártás 2021 óta több mint tizenhétszeresére emelkedett – írja az Exxpress.

Fotó: VIACHESLAV PROKOFIEV / POOL
A becslések szerint 2025-ben az orosz hadiipar már mintegy hétmillió tüzérségi lövedéket, aknát és rakétát állított elő. A jelentés szerint ebből 3,4 millió darab 122, 152 és 203 milliméteres taracklőszer volt, emellett 2,3 millió aknavetőgránát, 800 ezer harckocsi- és gyalogsági harcjármű-lőszer, valamint félmillió sorozatvető-rakéta készült.
Moszkva újabb háborúra készül?
Az észt hírszerzés szerint Moszkva nemcsak az ukrajnai front szükségleteit próbálja kielégíteni, hanem újra stratégiai tartalékokat is képez. A Kreml számára ugyanis a nagy mennyiségű lőszerkészlet továbbra is kulcsfontosságú egy esetleges jövőbeli háború esetén.
A jelentés emlékeztet arra, hogy Oroszország a 2022-es invázió előtt akár húszmillió lövedékkel és rakétával rendelkezhetett. A háború első szakaszában az orosz hadsereg napi 60 ezer lövést is leadott, később ez 10–15 ezerre csökkent.
A készletek gyors fogyása miatt Moszkva időnként kénytelen volt korlátozni a felhasználást, most azonban ismét teljes kapacitással működik a hadiipar.
Az észt szolgálatok szerint Oroszország jelentős külső segítséget is kap. A becslések alapján 2023 óta Észak-Koreából és Iránból összesen öt-hétmillió lőszer érkezhetett az orosz hadsereghez. Ukrán értékelések szerint 2025 második felében az orosz tüzérségi felhasználás mintegy felét már észak-koreai eredetű lőszerek adhatták.

Fotó: STR / KCNA VIA KNS
A jelentés szerint Putyin nemcsak a hagyományos fegyverzetet fejleszti, hanem egy új drónhadsereg létrehozásán is dolgozik. Az orosz elnök 2025 őszén utasítást adott egy külön pilóta nélküli fegyvernem létrehozására, amelynek célja a drónok központi irányítása, kiképzése és alkalmazása.
Az átalakítás eredményeként mintegy 190 drónzászlóalj jöhet létre az orosz szárazföldi erőknél, a légideszant-egységeknél és a haditengerészetnél. Emellett az orosz flotta pilóta nélküli tengeri támadóegységeket is felállít.
Az észt hírszerzés szerint mindez különösen aggasztó a NATO keleti szárnya számára. A Balti Flottánál már létrehoztak egy tengeri drónezredet, miközben a leningrádi katonai körzet közvetlen irányítása alatt új drónezred szerveződik.
A jelentés kitér arra is, hogy a nyugati szankciók ugyan komoly nehézségeket okoznak az orosz hadiiparnak – különösen a félvezetők, gépipari alkatrészek és repülőgépipari technológiák területén –, Moszkva folyamatosan keresi a kiskapukat. Oroszország közvetítő cégeken, átcímkézett szállítmányokon és harmadik országokon keresztül próbál hozzájutni a szükséges technológiákhoz, többek között Kína, Irán, India, valamint közép-ázsiai és afrikai államok segítségével.
Az észt elemzés szerint az orosz gazdaság egyre inkább hadigazdasággá alakul. Miközben a civil szektor számos területe recesszióba süllyed, a fegyvergyártás, a drónfejlesztés, az elektronikai hadviselés és a precíziós fegyverek gyártása gyors ütemben növekszik.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)