Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÚjabb sorsfordító szakaszához érkezett a modern Európa egyik legfontosabb szólásszabadsági küzdelme. Paivi Rasanen finn parlamenti képviselő bejelentette: az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, miután a finn legfelsőbb bíróság bűnösnek találta „gyűlöletbeszéd” vádjában.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul Paivi Rasanen finn parlamenti képviselő, volt belügyminiszter a finn legfelsőbb bíróság idén márciusban hozott ítélete ellen. A képviselőt egy több mint húsz évvel ezelőtt, 2004-ben megjelent írása miatt marasztalták el, amelyben a házassággal és a szexuáletikával kapcsolatban fejtette ki meggyőződését – számol be róla a Brussels Signal belga hírportál.
A bíróság érvelése szerint Rasanen „egy csoportot sértő szöveget tett közzé és tartott hozzáférhetően”, ami kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát.
Az ítélet abszurditását fokozza, hogy maga a testület is elismerte: az írás nem uszított erőszakra és nem tartalmazott ellenséges fenyegetést, mégis „sértőnek” minősítették azt a homoszexuálisokra nézve.
Bízom benne, hogy a strasbourgi bíróság felismeri a szólás- és vallásszabadság védelmének szükségességét Finnországban és egész Európában
– fogalmazott közleményében a politikus.
Rasanen hangsúlyozta: a meggyőződés békés kifejezése nem lehet bűncselekmény, és mindenkit megillet a jog, hogy állami cenzúrától való félelem nélkül mondhassa el véleményét.
Az ügy alapját képező 2004-es írásban Rasanen a Biblia tanításaira alapozva fejezte ki aggodalmát az azonos neműek kapcsolatának „normalizálása” kapcsán, különös tekintettel annak a gyermekekre és serdülőkre gyakorolt társadalmi és pszichológiai hatásaira.
A képviselőnő rámutatott: nézetei szabadon bírálhatók és vitathatók, de ha a véleményeket bűncselekménnyé nyilvánítják, az végzetesen beszűkíti a demokratikus párbeszéd terét.
A strasbourgi fellebbezés az utolsó jogi lehetőség a korlátozó ítélet megváltoztatására. Az ADF International keresztény jogvédő szervezet szerint a döntésnek globális kihatásai lehetnek. Lorcán Price, a szervezet jogi tanácsadója „dermesztőnek” nevezte egy két évtizeddel ezelőtti, egy egyházi közösség számára készült füzet visszamenőleges cenzúrázását, amelyet az európai szólásszabadság elleni folyamatos támadás egyik legsúlyosabb fejezeteként értékelt.
Még a finn kormányon belül is akadnak kritikus hangok. Leena Meri igazságügyi miniszter Rasanen pártjára állt, kijelentve, hogy „nem elég pontos, és főleg nem kiszámítható, ahogyan azt a büntető törvénykönyv jogbiztonsági elve megköveteli”.
Paivi Rasanen kálváriája már nemzetközi figyelmet is kapott: februárban az amerikai törvényhozás előtt tanúskodott az „Európa fenyegetése az amerikai szólásszabadságra és innovációra” című meghallgatáson.
