Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huVlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi kijelentése, miszerint az ukrajnai háború „a végéhez közeledik”, korántsem a magabiztosság jele. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezen a héten győzelmet hirdetett, kiemelve, hogy a fokozódó katonai és gazdasági nyomás kényszerítette ki ezeket a szavakat a Kreml urából. „Egy kicsit meglöktük” – fogalmazott az ukrán államfő, aki azzal is dicsekedett, hogy arra kényszerítette Putyint, hogy jelentősen csökkentse a moszkvai katonai parádék fényét – számolt be róla a The Telegraph.

Putyin hadigépezete komoly válságban van
Bár a konfliktus lezárása még távolinak tűnik, a számok azt mutatják: a Kreml hadigépezete komoly válságban van. Az orosz előrenyomulás az elmúlt hónapokban drasztikusan lelassult. A washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet (ISW) adatai szerint áprilisban az orosz erők jelentős területi veszteséget könyvelhettek el. Ez az első ilyen jellegű kudarc a 2024-es kurszki ukrán invázió óta. Moszkva az elmúlt hónapban több mint 119,14 négyzetkilométernyi terület felett vesztette el az ellenőrzést – írja a Gazeta.
A visszaesés mértéke döbbenetes: az elmúlt hat hónapban az oroszok 1442,6 négyzetkilométert foglaltak el. Egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban ez a szám még 2300 négyzetkilométer felett volt.
A jelentés kitér rá, hogy 2025 elején naponta átlagosan 10,36 négyzetkilométert szereztek meg, idén ez a mutató már csak 2,5-re esett vissza.
Szakértői becslések szerint a jelenlegi ütem mellett Oroszországnak harminc évre lenne szüksége a Donbász teljes elfoglalásához.
A drónok uralma és a kommunikációs csőd
A The Telegraph cikke kitér rá, hogy a lassulásban ugyan szerepet játszhatott a szokatlanul hideg és csapadékos kelet-ukrajnai tél, a fő ok azonban a technológiai fejlődés: a modern harctér minden egyes méterét drónok tízezrei figyelik. Ez lehetetlenné teszi a nagyszabású páncélos manővereket, hiszen minden összevont egység azonnal megsemmisül. Oroszország így kénytelen volt felhagyni az ilyen jellegű támadásokkal, és helyette kis létszámú gyalogos csoportokkal próbálkoznak.
Jaroslava Barbieri, a Chatham House kutatója szerint:
A drónok egyre inkább lehetetlenné teszik az érdemi előrenyomulást, ezért az orosz csapatok gyakran előnyben részesítik azokat a behatolásokat, amelyekkel megpróbálnak beszivárogni a frontvonal különböző szakaszai mentén. Nem mindig járnak azonban sikerrel.
Május elején az ukrán hadsereg egy Sting elfogó drónnal lelőtt egy korszerű orosz Geran–4 sugárhajtású drónt, amely akár 50 kilogramm robbanóanyagot is szállíthat, és több mint ezer kilométeres távolságot képes megtenni. Az elfogást lehetővé tevő technológia ráadásul azt is biztosítja, hogy a kezelők biztonságos távolságból irányíthassák az eszközt.
A helyzetet tovább súlyosbítja a kommunikációs válság. Miután a SpaceX blokkolta az orosz Starlink-terminálokat, az orosz egységek koordinációja összeomlott. Ezzel párhuzamosan a Kreml saját maga ellen is dolgozott: a Telegram üzenetküldő korlátozásával a harctéri információcserét is megbénították.
Fenntarthatatlan emberveszteség
Oroszország „sikerei” eddig is elképesztő áron születtek. Független források (Mediazona, Meduza) szerint
352 000 orosz katona halt meg a tavalyi év végéig, a sebesültekkel együtt pedig a veszteség már az 1,2 millió főt közelíti.
A legnagyobb probléma Putyin számára azonban az, hogy a toborzás már nem tart lépést a mészárszékkel. 2026 első negyedévében Oroszország mintegy 89 000 katonát veszített, miközben csak 80 000 újoncot tudott hadrendbe állítani. Kijev nyílt stratégiája a lemorzsolás: havi 50 000 fős veszteséget akarnak okozni az oroszoknak.

A gazdasági ösztönzők is fogynak
Barbieri megjegyezte, hogy a regionális költségvetésekben már látszik a visszaesés: kevesebb a bónusz a katonáknak és kevesebb a kártérítés az elesettek családjainak. Ez azt jelzi, hogy az orosz toborzási modell kezd kimerülni.
Trükkös módszereket vetnek be az orosz katonák
A frontvonalon uralkodó állapotok horrorisztikusak. Oleszkij városában, a Dnyipro mentén a helyiek beszámolói szerint az orosz katonák olykor nőnek öltöznek, hogy elkerüljék az ukrán drónok figyelmét.
A sebesülteket gyakran sorsukra hagyják a „szürke zónákban”, mert a mentőcsapatok nem mernek értük menni a folyamatos bombázások közepette.
Eközben Moszkva gazdasága is recseg: 2026 első negyedévében 0,3 százalékkal zsugorodott a GDP az olajbevételek apadása miatt. Putyin környezetében a hangulat nem túl rózsás.
A hírszerzési adatok szerint az elnök idejének nagy részét bunkerekben tölti, tiltja az okostelefonok használatát a közelében, és szinte csak katonai vezetőkkel beszél.
Népszerűsége pedig 73 százalékra esett vissza. Bár az ukrán parancsnokok óva intenek az elbizakodottságtól, a háború ötödik évébe lépve Oroszország meggyengülni látszik.


