Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huDonald Trump amerikai elnök után mindössze néhány nappal Vlagyimir Putyin orosz elnök is Kínába látogatott, hogy kétoldalú egyeztetést folytasson kínai kollégájával. Ez volt az orosz elnök 25. hivatalos látogatása az országban. A szerdai tárgyalások egyik központi témája az energetikai együttműködés volt, de az ukrajnai és a közel-keleti háborúk szintén napirenden voltak. A kínai média szerint a két ország meghosszabbította a 2001-ben aláírt jószomszédi és baráti együttműködési szerződést, és a Kreml szerint mintegy 40 megállapodást írtak alá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állami látogatást tett Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről. Az orosz vezetőt ünnepélyes fogadtatás, vörös szőnyeg és katonai díszőrség várta a pekingi Nagy Népi Csarnoknál – írja a The Guardian.
Fotó: AFP
Putyin 25. hivatalos látogatása Kínában
Putyin kedves barátjának nevezte Hszi Csin-pinget, és kijelentette, hogy az orosz–kínai kapcsolatok példátlanul magas szintet értek el. A kínai elnök ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy a világban elszabadult az egyoldalú hegemónia, ezért Kínának és Oroszországnak együtt kell dolgoznia egy igazságosabb és méltányosabb globális rendszer kialakításán – tudósított róla a Reuters.
A szerdai tárgyalások egyik központi témája az energetikai együttműködés volt. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is megbízható energiabeszállító, különösen a Közel-Keleten kialakult válság idején. A felek vélhetően a Szibéria Ereje–2 gázvezetékről is tárgyaltak, amely szakértői becslések szerint évente 50 milliárd köbméter orosz földgázt szállíthat majd Kínába.
Az ukrajnai háború szintén napirenden szerepelt. Kína hivatalosan továbbra is semleges álláspontot képvisel, ugyanakkor bírálta az Oroszország elleni nyugati szankciókat.
Putyin programjában szerepelt Li Csiang kínai miniszterelnökkel folytatott találkozó, több kétoldalú megállapodás aláírása, valamint zárásul egy informális teadélután Hszivel. A kínai állami média szerint a két ország meghosszabbította a 2001-ben aláírt jószomszédi és baráti együttműködési szerződést is, ami a békés kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, valamint a kölcsönös diplomáciai és geopolitikai támogatás alapjait rögzíti a két ország között.
A szerződés katonai együttműködésre és védelmi egyezményekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.
A 20 évre szóló egyezményt 2001-ben írta alá Putyin és az akkori kínai elnök, Csiang Cö-min. A 2022 februári lejárat után további öt évre hosszabbították meg, most pedig ismét meghosszabbították – számolt be róla a BBC.
A két ország gazdasági kapcsolatai az orosz–ukrán háború kitörése óta mélyültek, a kétoldalú kereskedelem pedig rekordmagasságba emelkedett. Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben Oroszország Kína nemzetközi kereskedelmének mindössze 4 százalékát teszi ki. Moszkva egyre inkább kínai technológiára és alkatrészekre támaszkodik, elemzők szerint Oroszország gazdaságilag egyre jobban függ Pekingtől. A TASZSZ azt is megjegyezte, hogy Oroszország és Kína közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt 25 évben több mint harmincszorosára nőtt. Szakértői vélekedés szerint kínai pénz és technológia nélkül Vlagyimir Putyin rendszerének fennmaradása is kérdéses lenne, és az Ukrajna elleni háborúja már régen véget ért volna.
Kína az orosz olajexport közel felét vásárolja fel – Putyinnak pedig szüksége van erre a pénzre ahhoz, hogy életben tartsa az orosz gazdaságot, folytassa a háborút és hatalmon maradjon.
A kínai alkatrészek egyben létfontosságúak az olyan orosz fegyverekhez is, mint a támadó drónok. Eközben Oroszországban a kínai fogyasztási cikkek – például az autók – a nyugati gyártók kivonulása után váltották fel a korábban nyugatról érkező importot.
A Kína és Oroszország közötti kapcsolat rendkívül egyenlőtlen, és a két ország közötti megállapodások valószínűleg kínai feltételek szerint születnek – mondta Alexander Gabujev, a Carnegie Russia Eurasia Center elemzőintézet igazgatója:
Oroszország teljesen Kína zsebében van, így Kína diktálhatja a feltételeket.
A kínai állami média szerint Putyin azt mondta Hszinek, hogy tárgyalások eredményesek voltak, és hogy az orosz–kínai partnerség példaértékű. Kiemelte, hogy céljuk az orosz és kínai emberek jóléte. A Kreml láthatóan igyekszik hangsúlyozni stratégiai partnerségét Kínával, és úgy bemutatni Oroszország és Peking kapcsolatát, mint amely mélyebb az amerikai–kínai kapcsolatoknál. Ez magyarázhatja az orosz újságok szerdai kommentárjait. Több cikk is bírálja Trump közelmúltbeli kínai útját:
- Konkrét eredmények szempontjából kudarc volt… annak ellenére, hogy az amerikaiak mást állítanak.
- A Vlagyimir Putyint kísérő orosz diplomaták ismerik a kínai etikett árnyalatait, ellentétben az amerikaiakkal. Trump nem érti a kínai kultúrát, és nem is akarja megérteni.
- Peking szövetségesként és megbízható partnerként fogadja Oroszország vezetőjét. Amerika vezetőjét riválisként fogadta, akiről nem lehet tudni, mire számíthatunk.
A szerdai találkozón a katonazenekar, a díszőrség szemléje és az ujjongó gyerekek – mindez szinte Donald Trump múlt heti érkezésének tükörképe volt. Putyin kínai látogatása különösen nagy figyelmet kapott, mivel néhány nappal korábban Donald Trump amerikai elnök is Pekingben tárgyalt Hszi Csin-pinggel. A kínai vezetés ezzel azt kívánja demonstrálni, hogy Peking egyszerre képes kapcsolatot tartani Washingtonnal és Moszkvával is. Hszi nemzetközi reflektorfényt élvez és óvatos, mert továbbra is stabil kapcsolatot akar fenntartani a Nyugattal. Ezért is igyekszik semleges álláspontot fenntartani az ukrajnai háborúval kapcsolatban is.
Hszi ugyanakkor azt akarja mutatni, hogy képes az összes féllel tárgyalni, különösen most, hogy Kína szerepét kívánja erősíteni a világpolitikában.
Stratégiai szempontból Oroszország közeli szomszéd – és Peking semmiképpen sem szeretne destabilizálódást látni. A Kreml szerint mintegy 40 megállapodást írtak alá. Az orosz elnök egyben meghívta Hszit Oroszországba is, és a látogatásra 2027-ben kerülhet sor.
Peking diplomáciai szempontból rendkívül mozgalmas hónapokat tudhat maga mögött
Putyin és Trump mellett a világ számos vezetője elfogadta a kínai meghívást, miközben Hszi és tisztviselői jóval kevesebb állami látogatást tettek külföldön. A kínai fővárosba érkező vezetők között volt Keir Starmer brit és Mark Carney kanadai miniszterelnök is, akik a feszült kétoldalú kapcsolatok enyhítésén dolgoztak. Peking fogadta Friedrich Merz német kancellárt, Petteri Orpo finn miniszterelnököt, Li Dzse Mjung dél-koreai elnököt és To Lam vietnámi elnököt is.
