Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz amerikai hadsereg négy iráni támadó drónt semmisített meg, és csapást mért egy Bandar-Abbászban működő földi irányítóállomásra is, amely egy újabb drón indítására készült. Irán eközben figyelmeztető lövésekkel fordított vissza több hajót a Hormuzi-szorosból, miközben Teherán és Washington kölcsönösen egymást vádolja a tűzszünet megsértésével. Donald Trump közben világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fogad el semmilyen iráni ellenőrzést a stratégiai vízi útvonal felett.
Újra a robbanás szélére sodródhat a Közel-Kelet. Az amerikai hadsereg csapásokat hajtott végre Irán ellen a Hormuzi-szoros térségében, miközben Donald Trump kemény üzenetet küldött Teheránnak és Ománnak is. A világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán drónok, hadihajók és figyelmeztető lövések borzolják a kedélyeket, az olajárak pedig azonnal emelkedésnek indultak – számolt be cikkében a Reuters.
Fotó: AFP
Az amerikai hadsereg újabb csapásokat hajtott végre egy iráni drónművelet ellen, amely veszélyt jelentett az amerikai erőkre és a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókra
– közölte egy amerikai tisztviselő.
Minderre néhány órával azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök elutasította azt az iráni jelentést, amely szerint megállapodás született volna a stratégiai jelentőségű vízi útvonal forgalmának helyreállításáról.
Az amerikai hadsereg négy iráni támadó drónt lőtt le, továbbá csapást mért egy földi irányítóállomásra a Bandar-Abbász kikötővárosban. A létesítmény éppen egy ötödik drón indítására készült.
A tisztviselő szerint „ezek az intézkedések arányosak, kizárólag védelmi jellegűek voltak, és a tűzszünet fenntartását szolgálták”.
Továbbra is feszült a helyzet
Az Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete tüzet nyitott egy amerikai olajszállító tartályhajó irányába, amely megpróbált áthaladni a szoroson, ezért a hajó visszafordult.
A forrás szerint ezt követően az amerikai hadsereg nyílt területet vett célba Bandar-Abbász környékén, áldozatok és károk azonban nem keletkeztek – erről egy katonai forrásra vitakozva számolt be az iráni Tasnim hírügynökség.
Később olyan hírek láttak napvilágot, hogy egy katonai tisztviselő szerint négy hajó próbált meg áthaladni a szoroson csütörtök hajnalban, ám figyelmeztető lövésekkel visszafordították őket.
Az amerikai hadsereg hétfőn Irán déli részén is végrehajtott csapásokat, amelyeket védelmi intézkedésnek nevezett, Teherán azonban a tűzszünet „súlyos megsértésének” nevezte az akciót. Az események árnyékában az olajárak – miután szerdán több mint öt százalékot estek – ismét emelkedésnek indultak.
Trump kérlelhetetlen a Hormuzi-szoros kérdésében
Trump szerdán, a sajtó jelenlétében tartott kabinetülésen elutasította az iráni állami televízió jelentését, amely szerint Teherán megszerezte egy olyan megállapodás nem hivatalos tervezetét, amely egy hónapon belül a háború előtti szintre állítaná vissza a kereskedelmi hajóforgalmat a szorosban, Irán és Omán közös felügyelete mellett.
Trump kijelentette, hogy egyetlen ország sem gyakorolhat ellenőrzést a vízi útvonal felett, és szavai alapján burkoltan Ománt is megfenyegette, noha az Egyesült Államokat évtizedes katonai és gazdasági kapcsolatok fűzik az országhoz.
Senki sem fogja irányítani a szorost
– mondta Trump.
Nemzetközi vizekről van szó, és Omán ugyanúgy fog viselkedni, mint bárki más, különben kénytelenek leszünk szétbombázni őket. Ezt ők is értik, nem lesz gond.
Később az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára helyezte a Perzsa-öböl Szoros Hatóságát, azt az iráni szervezetet, amelyet a szoroson történő áthaladás felügyeletére hoztak létre. Washington szerint a szervezet veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.
Az iráni televízió által ismertetett keretmegállapodás szerint az Egyesült Államok feloldaná az iráni kikötők blokádját, valamint kivonná katonai erőit Irán közvetlen térségéből.
Donald Trump kijelentései és az újabb amerikai katonai akciókról szóló beszámolók ugyanakkor azt mutatják, hogy a két ország álláspontja továbbra is jelentősen eltér egymástól, annak ellenére, hogy a Fehér Ház az elmúlt napokban arra utalt: küszöbön állhat egy előzetes megállapodás a háború lezárásáról.
Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője kijelentette, hogy Trump „retorikája” nem fogja arra kényszeríteni Iránt, hogy feladja követeléseit az urándúsítás, a szoros feletti ellenőrzés és a szankciók feloldása ügyében.
A konfliktus lezárását célzó tárgyalások legfőbb akadályát továbbra is a szoros helyzete, Irán nukleáris kapacitásának felszámolása és az érvényben lévő szankciók jelentik.
