Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNéhány nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök nagyszabású csúcstalálkozón tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben, máris újabb világhatalmi vezető érkezik a kínai fővárosba: kedden és szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök tesz hivatalos látogatást Kínában. Közben Európa csak nézi, hogyan döntenek a világ sorsáról.
A két nagyhatalom vezetője a találkozó előtt „üdvözlő leveleket” váltott egymással, miközben a kínai állami média arról ír, hogy Peking a globális diplomácia központjává vált. Nem véletlenül: a hidegháború vége óta rendkívül ritka, hogy egy ország egyetlen héten belül fogadja az Egyesült Államok és Oroszország vezetőjét is, írja a The Guardian.
Közben Európa látványosan kiszorult a világpolitika legfontosabb tárgyalóasztalaitól. Miközben Washington, Moszkva és Peking egymással egyeztet a globális erőviszonyokról, az ukrajnai háborúról, Tajvanról, az energiapolitikáról és a Közel-Keletről, Brüsszel legfeljebb kívülről figyelheti az eseményeket.
Egyre szorosabb az orosz–kínai tengely
Hszi Csin-ping a kínai állami médiában arról beszélt, hogy az orosz–kínai együttműködés „folyamatosan mélyül és szilárdul”, miközben idén ünneplik a két ország stratégiai partnerségének harmincadik évfordulóját.
A Nyugat számára különösen aggasztó Peking és Moszkva szoros kapcsolata azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Nyugati elemzők szerint Kína gazdasági és diplomáciai támogatása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország képes fenntartani a háborút.
A számok önmagukért beszélnek: Kína az ukrajnai háború kezdete óta több mint 367 milliárd dollár értékben vásárolt orosz fosszilis energiahordozókat. Az orosz olaj- és gázexportból származó bevételek létfontosságúak Moszkva számára.
Trump Pekingben: Tajvan és kereskedelem került fókuszba
Donald Trump múlt heti pekingi látogatásán elsősorban a kereskedelem, Tajvan és a közel-keleti helyzet került szóba. A kínai fél külön figyelmeztette Washingtont Tajvan ügyében, Hszi jelezte: súlyos konfliktus alakulhat ki, ha az Egyesült Államok nem kezeli megfelelően a kérdést.
Trump távozásakor azt mondta, még nem döntött arról, jóváhagyja-e az amerikai fegyvereladásokat Tajvannak. Egy ilyen döntés komoly diplomáciai győzelem lenne Peking számára.
Elemzők szerint Putyin mostani pekingi látogatásának egyik rejtett témája szintén Tajvan lehet. Kína ugyanis igyekszik hosszú távon biztosítani energiaellátását arra az esetre, ha a jövőben konfliktus törne ki a térségben.
Európa lemaradt
Az elmúlt napok eseményei ismét megmutatták, hogy a világpolitika súlypontja egyre inkább Ázsiába helyeződik át.
Peking ma már egyszerre tárgyal Washingtonnal és Moszkvával, miközben az Európai Unió politikailag és gazdaságilag is háttérbe szorult.
A globális erőközpontok újrarendeződése közben Európa egyre kevésbé alakítója, inkább elszenvedője a nemzetközi folyamatoknak. Miközben Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a világ jövőjéről egyeztetnek, Brüsszel sokszor még saját belső vitáit sem képes rendezni.
