A svéd álláspont szerint pontosabb megfogalmazásokra van szükség. A jövőben a hatóságok olyan kifejezéseket alkalmaznak majd, mint az „antimuszlim rasszizmus” vagy az „antimuszlim gyűlölet”, amikor valódi diszkriminációról vagy erőszakról van szó. A kormány hangsúlyozza: az embereket kell védeni, nem az ideológiákat, írja az Exxpress.

Fotó: AFP
A döntés mögött az a megközelítés áll, hogy a vallásszabadság nemcsak a hit gyakorlását, hanem annak elutasítását is magában foglalja. Ennek megfelelően a vallási tanok kritikája nem azonos a hívők elleni gyűlölettel.
Svédország lépése politikai és nemzetközi hullámokat vet
A lépés nemzetközi visszhangot váltott ki, és új vitát indított el az Európai Unióban. Stockholm ugyanis nem csupán nemzeti szinten változtatna: a svéd kormány azt szeretné, ha az EU és hosszabb távon az ENSZ is felülvizsgálná az „iszlamofóbia” kifejezés használatát.
Ez érzékenyen érintheti a brüsszeli intézményeket és a nemzetközi szervezeteket, amelyek évek óta alkalmazzák ezt a terminológiát. A svéd kezdeményezés így nemcsak nyelvi kérdés, hanem politikai állásfoglalás is.
A döntés támogatói szerint az „iszlamofóbia” kifejezés gyakran politikai eszközzé vált, amellyel elhallgattathatják az iszlamizmussal vagy a radikális vallási irányzatokkal szembeni kritikát. Úgy vélik, a pontosabb fogalmazás segíthet tisztázni a határt a gyűlölet és a legitim véleménynyilvánítás között.
Ugyanakkor baloldali politikai szereplők és egyes muszlim szervezetek aggodalmukat fejezték ki. Szerintük a fogalom elhagyása relativizálhatja a muszlimokat érő valós támadásokat és diszkriminációt, amelyek továbbra is jelen vannak Európában.