Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huUkrajnában egyre húsbavágóbb vita bontakozik ki a mozgósítási mentességek kapcsán, miközben vezető tisztviselők aggasztó problémákra hívják fel a figyelmet. Rámutattak, hogy az ukrán gazdaság meggyengítése súlyos következményekkel járhat. Viktor Mikita szerint a vállalatok dolgozóinak védelme nem kiváltság, hanem a háborús működés alapfeltétele, mivel az állam és a hadsereg finanszírozása nagyrészt az üzleti szektorból származik.
Egyre több vita övezi az ukrán mozgósítás rendszert és annak gazdasági következményeit. Miközben egyes szereplők a mentességi szabályok szigorítását vagy megszüntetését sürgetik, több vezető tisztviselő arra figyelmeztet: egy elhamarkodott döntés az ország működőképességét is veszélyeztetheti. A háttérben nemcsak a hadsereg létszámkérdése áll, hanem az is, hogy ki tartja fenn a háború alatt működő gazdaságot és a közszolgáltatásokat – számolt be cikkében a Kárpáti Igaz Szó.
Fotó: AFP
A kérdésben megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója is. Szerinte az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százalékát mentesítsék a mozgósítás alól, már most is a működőképesség alsó határát jelenti.
A politikus hangsúlyozta: a gazdasági háttér ma ugyanolyan fontos része a háborús védekezésnek, mint maga a frontvonal. Az ukrán állam működéséhez, a hadsereg fenntartásához és a katonák ellátásához szükséges pénz jelentős része a vállalkozások által befizetett adókból származik
– írta a Kiszó.
A hivatalos adatok szerint az ukrán üzleti szektor 2025-ben rengeteg adót és járulékot fizetett be az állami költségvetésbe. Ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a katonák fizetését, a hadi felszerelések beszerzését, valamint az állami intézmények működését.
Mikita szerint veszélyes retorika alakult ki azok részéről, akik a kritikus státusz teljes eltörlését követelik.
Úgy véli, sok esetben olyan tisztviselők fogalmaznak meg radikális javaslatokat, akik maguk is rendelkeznek felmentéssel, ugyanakkor nem látják át, hogyan működnek a helyi gazdaságok és önkormányzati költségvetések.
A decentralizáció következtében a helyi közösségek ma már nagymértékben saját bevételeikből finanszírozzák az iskolák, kórházak és kommunális szolgáltatások működését.
Ha egy vállalkozás elveszíti kulcsfontosságú dolgozóit, az rövid idő alatt láncreakciót indíthat el
– számolt be a lap.
Ez a gyakorlatban gyártósorok leállását, exportmegrendelések elvesztését, valamint az önkormányzati adóbevételek jelentős csökkenését okozhatja. Hosszabb távon pedig veszélybe kerülhet a vízszolgáltatás, a fűtési rendszerek fenntartása és más alapvető közszolgáltatások működése is.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a hátország stabilitása közvetlenül befolyásolja a katonacsaládok támogatását. Ha a gazdaság meggyengül, az a fronton harcolók hozzátartozóit is nehéz helyzetbe sodorhatja.
A vitában egy másik fontos kérdés is előkerült: az ország mozgósítási tartalékai. A nyilvánosságra hozott becslések szerint több mint kétmillió hadköteles korú ukrán férfi még mindig nem frissítette adatait a hadkiegészítő központokban. Emellett különböző források mintegy 200 ezerre teszik azoknak a katonáknak a számát, akik engedély nélkül hagyták el alakulatukat.
Kárpátaljai és országos vezetők szerint az államnak elsősorban ezekre a problémákra kellene megoldást találnia, nem pedig a hivatalosan működő és adót fizető vállalkozások további gyengítésére koncentrálnia.
Viktor Mikita egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Szerinte téves az a feltételezés, hogy a mentességek megszüntetése automatikusan több katonát jelentene a fronton. A valóságban sok szakképzett munkavállaló inkább megpróbálhatja illegálisan elhagyni az országot.
A lap kiemelte, hogy a politikus szerint a bizonytalanság és a munkahely elvesztése sokakat arra ösztönözhet, hogy a hadsereg helyett a határ felé induljanak. Mint ismert, Kárpátalján a határőrök továbbra is rendszeresen számolnak be illegális határátlépési kísérletekről, főként a Tisza folyó térségében.
Az elnöki hivatal helyettes vezetője végül köszönetet mondott azoknak a vállalkozóknak, akik a háború ellenére is Ukrajnában maradtak, fenntartják cégeiket és továbbra is adót fizetnek. Mint fogalmazott: az ország védelme nemcsak a frontvonalon, hanem a gazdaság működésében is dől el.
