Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA fojtogató hőség szombaton eléri Magyarországot. 40 Celsius-fok feletti csúcsokkal köszönt be a hőkupola, amelyért a szakértők szerint a globális felmelegedés okolható. Várhatóan ez lesz a valaha feljegyzett legsúlyosabb hőhullám az európai régióban, és egy tanulmány szerint számítanunk kell arra, hogy ezek a hőhullámok a közeljövőben csak gyakoribbá fognak válni.
A tudósok szerint az Európát sújtó szélsőséges hőhullám nem lenne lehetséges az éghajlatváltozás nélkül. A World Weather Attribution (WWA) pénteken közzétett tanulmánya megállapította, hogy a mostanihoz hasonló extrém meleg időjárás gyakorlatilag lehetetlen lett volna mindössze öt évtizeddel ezelőtt – számolt be róla az AP News.
Fotó: AFP
Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Európa más részein emberek milliói szenvednek az extrém magas hőmérséklet és páratartalom miatt, amely egy hőkupolához köthető. A hőhullám nemcsak meteorológiai rekordokat döntött meg, hanem áramkimaradásokat, közlekedési fennakadásokat okozott és fokozott egészségügyi kockázatot is hordoz magában.
A hőkupola egy olyan meteorológiai jelenség, mely hosszan tartó kánikulát idéz elő. Más néven hődómnak is nevezik, nevét pedig kupola formájáról kapta.
A következő néhány napban Magyarországon a nappali csúcshőmérséklet sok helyen 40 Celsius-fok fölé emelkedik, miközben éjszaka sem várható jelentős lehűlés. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az előrejelzések miatt június 27-től 30-ig harmadfokú hőségriasztást rendeltek el hazánkban.
Extrém meleg időre számíthatunk legalább 4 napon keresztül, a napi középhőmérséklet eléri vagy akár meg is haladhatja a 29 Celsius-fokot.
Európa kétszer gyorsabban melegszik
A WWA becslése szerint egy hasonló hőhullám az 1976 júniusi éghajlati viszonyok között nappal körülbelül 3,5 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb, és körülbelül 2 Celsius-fokkal 2003-ban. Az éjszakai hőmérséklet 1976 júniusában mintegy 2,4 Celsius-fokkal lett volna alacsonyabb, 2003-ban pedig körülbelül 1,3 Celsius-fokkal. A kutatók azért választották az 1976-os és a 2003-as éveket referenciának, mivel ezekben az években Európában szélsőséges hőhullámok fordultak elő.
A vizsgálat megállapította, hogy a 30 európai ország 850 vizsgált városának 45 százalékában megdőltek, vagy várhatóan meg fognak dőlni a hőstressz rekordjai (ez a mutató a hőmérsékletet és a páratartalmat együtt veszi figyelembe). Ezen a héten Európa-szerte vörös riasztások vannak érvényben és korlátozták a sporteseményeket, az iskolák működését, a tömegközlekedést és a turista látványosságok látogathatóságát is.
Franciaország, amelyet a hőhullám különösen erősen érint, a héten történetének legforróbb napját jegyezte, és 40 vízbe-fulladásos halálesetről érkezett beszámoló, mivel az emberek vízparton próbáltak enyhülést keresni.
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a hőmérséklet az 1980-as évek óta kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag. Theodore Keeping, a tanulmány szerzője szerint az európai hőhullám rámutat arra, hogy a jövőben az infrastruktúrát és a viselkedésünket is a szélsőséges hőmérsékletekhez kell igazítani. Keeping szerint számítanunk kell arra, hogy ezek a hőhullámok a közeljövőben gyakoribbá fognak válni és magát az éghajlatváltozás okát kell kezelni. Ez pedig nagyon egyszerűen a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével lenne elérhető.
A pénteken ismertetett tanulmány megállapításai ésszerűek, de lehet, hogy alábecsülik az éghajlatváltozás szerepét – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa, aki nem vett részt a kutatásban. A WWA egy korábbi tanulmányában a kutatók megállapították, hogy a tavalyi európai hőhullám miatt körülbelül 1 500, az éghajlatváltozásnak tulajdonított haláleset történt.
Sok embernek a klíma nyújtja az egyetlen megoldást kánikula idején – de mit tehetünk akkor, ha nem rendelkezünk légkondicionálóval? Ebben nyújt segítséget a következő 5 tipp.
