Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA francia elnök politikai karrierje végéhez érkezett, azonban utolsó lépései egyikeként még biztonságban akarja tudni a következő hétéves költségvetést, már ami Franciaország érdekeit illeti. Emmanuel Macron a hírek szerint további, független bevételeket szorgalmaz Brüsszel számára, így Franciaország kiadásai nem nőnének, a mezőgazdasági támogatások pedig megmaradnának.
Az Európai Unió hétéves költségvetésének megtervezése általában nem kis fejfájással jár, miután a blokk országai nettó befizetőkre és nettó haszonélvezőkre oszlanak. Emmanuel Macron francia elnök azonban ezúttal a kecskét is jóllakatná, úgy, hogy a káposzta is megmaradjon, ehhez azonban új, közvetlen adóbevételekre lenne szükség.
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Az Európai Unió fenntartása rengeteg pénzbe kerül, a bürokratikus rémálom pedig folyamatosan fokozható. A következő hétéves költségvetés a jelen állás szerint 60 százalékkal nagyobb az előzőnél, azonban ennek természetesen nem mindenki örül. Franciaország azonban különös helyzetben van, miután a nagy agráriummal megáldott ország egyszerre befizető és haszonélvező.
A franciák azonban az elmúlt időszakban megunni látszanak a folyamatos költekezést, a Marine Le Pen nevével fémjelezett jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig egyértelműen elutasítja, hogy Franciaország EU-s kiadásai tovább nőjenek.
Macron ráadásul hamarosan távozik posztjáról és már nem is indulhat újra, így a baloldali és centralista pártok igyekeznek minden politikailag kényes témát kerülni vagy mielőbb orvosolni, mielőtt a jobboldal kihasználhatná azt. Az egyik legkényesebb téma a következő hétéves költségvetés kérdése, Macron pedig minden jel szerint a kezébe vette az ügyet.
Brüsszelnek lobbizik Macron
A Politico beszámolói szerint a francia elnök a háttérben már megkezdte a lobbitevékenységet a közös, direkt Brüsszelnek juttatott adókról.
A trilliárdosra hízó költségvetés ugyanis egyértelműen azt jelentené, ha máshonnan nem sikerül fedezni, akkor a nettó befizető országoknak kellene állniuk a számlát. Ez azonban sem Franciaország, sem pedig Németország számára nem járható út. Ennek a problémának a megoldására született egy olyan javaslat, amely értelmében Brüsszel közvetlen bevételhez juthatna adók formájában. A javaslatok között szerepelt például a dohánytermékek, a szerencsejáték, de a karbonadók bevételének az átnyújtása az Európai Bizottság számára.
Habár elméletben a terv működőképes lehet, és fedezheti a költségvetés egyötödét, azonban emellett súlyos veszélyeket is rejt.
A közvetlen adóbevételek felett ugyanis nem gyakorolnának ellenőrzést a tagállamok, miután azok nem is tőlük érkeznek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig lényegében arra költené ezeket a forrásokat, amire csak akarja. Franciaország számára azonban megérheti a kockázat, miután az ország agráriuma számára elengedhetetlenek az EU-s támogatások.
A lépés azonban, habár azt sok ország, köztük Olaszország is támogatja, valójában egy újabb burkolt lépés lenne a központosítás felé. Ráadásul a hírek szerint Ursula von der Leyen jövőben az agrártámogatásokat partnerségi együttműködések keretében biztosítaná, amelyeknek a feltételeit ő maga egyeztetné le a 27 tagállam mindegyikével.
Végső soron tehát habár anyagilag érthető Macron megfontolása, a valóságban azonban csak tovább koncentrálná Brüsszel hatalmát. Ráadásul több ország is jelezte már aggályait, miután a hírek szerint Macron a külföldi vállalatokat is célba venni. Ezek között szerepel több olyan amerikai óriásvállalat is, amelyek adóztatása esetén félő, hogy az Egyesült Államok válaszlépéseket eszközöl.
Berlin ezen okok miatt egyelőre elutasítja a tervet, és az sem világos, hogy sikerül-e Macronnak a keleti blokk országait meggyőznie. A Politicónak megszólaló diplomáciai források azonban hangsúlyozták, amennyiben nem születik megállapodás a közös adóbevételekről, könnyen lehet, hogy hétéves költségvetés sem lesz.
