Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMerényletkísérlet Kijevben, belpolitikai feszültség Londonban, váratlan kijelentések Belgrádból és újabb viták Washington és Jeruzsálem között – ezek voltak a hét legfontosabb nemzetközi eseményei.
Az ukrán hatóságok meghiúsították a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának egyik tisztviselője elleni bérgyilkosságot, és Kijevben őrizetbe vettek egy, az orosz titkosszolgálatokhoz köthető ügynököt. Az elkövetőnek 100 ezer dollárt ígértek az ukrán katonai vezető likvidálásáért.
Fotó: AFP
Az ukrán hatóságok beszámolója alapján a 38 éves kijevi férfit orosz megbízók szervezték be, akik a GUR egyik fontos egységének vezetője elleni merénylet megszervezéséért ajánlottak fel neki 100 ezer dollárt.
Az összegből 10 ezer dollárt előlegként meg is kapott.
Az ügyészség közlése szerint a célpont a katonai hírszerzés egyik képviselője volt.
Nevét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, nyílt források azonban Andrij Juszovként azonosítják.
Saját emberei fordultak a miniszterelnök ellen
Keir Starmer kormányának belső egysége került veszélybe, amikor hétfőn 137 munkáspárti képviselő (vagyis a párt 402 fős parlamenti frakciójának több mint egyharmada) aláírta azt a dokumentumot, amely követeli, hogy Nagy-Britannia azonnal szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatokat a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben található izraeli telepekkel – számol be róla a Reuters hírügynökség.
A levél szerint „sürgősen szükség van a felelősségre vonásra és konkrét következményekre” az izraeli telepek tevékenysége miatt, a kereskedelmi tilalom pedig a „létfontosságú következő lépés” lenne. A brit miniszterelnök kényes egyensúlyozásra kényszerül: egyfelől Nagy-Britannia hagyományosan Izrael és az Egyesült Államok egyik legközelebbi és legfontosabb szövetségese, másfelől azonban saját pártjának radikálisabb szárnya folyamatosan keményebb fellépést sürget Jeruzsálemmel szemben.
A Munkáspárt balszárnya a 2024. októberi gázai események óta felerősítette Izrael-ellenes retorikáját, ami mára a brit külpolitikát is befolyásoló tényezővé vált.
Meglepő bejelentést tett a köztársasági elnök
Alekszandar Vucsics szerb elnök a Belgrádi Rádió egyik műsorában arról beszélt, hogy távozhat jelenlegi tisztségéből.
Fotó: AFP
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e lemondását ebben az időszakban, úgy válaszolt: „talán még korábban”. Kijelentését egy személyes megjegyzéssel is alátámasztotta.
Már elkezdtem összepakolni a könyveket az Elnökségen. Rengeteg könyvem van, és azt nézegetem, hová tehetném őket”
– fogalmazott.
A szerb államfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy nap mint nap foglalkoztatja a miniszterelnök-jelöltség gondolata.
Feszült viszony alakult ki Washington és Jeruzsálem között
Az amerikai–izraeli kapcsolatok és az Iránnal kapcsolatos amerikai stratégia is szóba került J. D. Vance amerikai alelnök legutóbbi interjúiban. A politikus elismerte, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtonnal fenntartott kapcsolataiban követett el hibákat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is fontos partner marad az Egyesült Államok számára – számolt be az esetről a Times of Israel.
Fotó: AFP
Egy interjújában Vance arról beszélt, hogy a két ország érdekei nem minden kérdésben esnek egybe.
Szerinte természetes, hogy Izrael saját nemzeti érdekeit képviseli, ugyanakkor Washingtonnak minden esetben az amerikai érdekeket kell szem előtt tartania.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy Izrael számos területen megbízható szövetségesnek bizonyult, de amikor a két ország érdekei eltérnek egymástól, az Egyesült Államoknak az amerikai emberek érdekeit kell választania.
Újabb hírek a lengyel nőt meggyilkoló migráns ügyében
Megkezdődött Torunban annak a venezuelai migránsnak a pere, akit egy fiatal lengyel doktorandusz brutális megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolnak. Az ügy tavaly egész Lengyelországot megrázta. A 24 éves Klaudia K.-t súlyos sérülésekkel találták meg egy városi parkban. A nő több mint két héten keresztül volt élet és halál között, végül a kórházban belehalt sérüléseibe. Az ügyészség szerint a vádlott különös kegyetlenséggel követte el a bűncselekményt, amiért akár életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat – számolt be róla a Remix.
Fotó: AFP
Az első tárgyalási nap csütörtökön zajlott a toruni kerületi bíróságon. A vádlottat szigorú rendőri biztosítás mellett vezették a bírósági épületbe, ahol egy üvegfallal elválasztott vádlotti fülkében hallgatták meg. Mellette spanyol tolmács ült, védelmét pedig kirendelt ügyvéd látja el.
A Lengyel Sajtóügynökség (PAP) beszámolója szerint a hat fős bírói tanácsot vezető Grzegorz Waloch bíró elrendelte, hogy az eljárást a nyilvánosság és a média kizárásával tartsák meg. Indoklása szerint erre az áldozat családjának védelme, az eljárás zavartalan lefolytatásának biztosítása, valamint a rend és a biztonság esetleges megzavarásának veszélye miatt volt szükség.
A vádirat szerint a támadás 2025. június 11-ről 12-re virradó éjszaka, hajnali egy óra körül történt a Jakubskie Przedmieście városrészben található Glazja Parkban. A fiatal nő segélykiáltásaira egy arra járó figyelt fel, aki közbelépett, elriasztotta a támadót, majd értesítette a hatóságokat.
Merkel volt tanácsadója kimondta, amitől sokan tartanak: Európát háború fenyegeti
Erich Vad nyugalmazott dandártábornok, a volt német kancellár tanácsadója lesújtó képet festett a kontinensről. Angela Merkel mellett Vad szinte minden történelmi döntést végigkísért, amelyek az ukrán háború kitöréséig vezettek, a megoldáshoz azonban Európa azóta sem került közelebb.
Szerinte egyértelmű, hogy az Egyesült Államok elbukott az Irán elleni offenzívában, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy bombázásokkal nem lehet rezsimváltást elérni az iszlám országban, ehhez ugyanis mindenképp kísérő diplomáciára lenne szükség, ami pedig nincs.
Hasonló a helyzet Ukrajna esetében is, hiszen hiába az állandó hitegetés, egyelőre nem látszik, hogy Ukrajna vagy akár Oroszország pusztán katonai eszközökkel véget tudna vetni a konfliktusnak.
Elszabadulhat a pokol: Putyin Európa megtámadását is mérlegelheti
Az orosz területek elleni ukrán dróntámadások arra késztethetik Moszkvát, hogy csapásokat indítson európai országok ellen. Putyin Európát támadhatja a szakértők szerint.
Azt hiszem, ha kétségbeesünk Ukrajna csatatéri veresége miatt, és az Oroszország elleni légicsapások fokozásának stratégiáját alkalmazzuk, akkor az oroszokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy komolyan fontolóra veszik majd Európa megtámadását
– mondta John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora.
