Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huVajon új irányt vesz Európa biztonságpolitikája? Norvégia csatlakozott Emmanuel Macron kezdeményezéséhez, amely a francia nukleáris elrettentő erő európai szerepének erősítéséről szól. A lépés ismét napirendre tűzte azt a kérdést, hogy a kontinens országai a jövőben mennyiben támaszkodnak az Egyesült Államok védelmére, és mekkora szerepet szánnak Franciaországnak Európa biztonságában.
Franciaország európai nukleáris elrettentési kezdeményezéséhez eddig kilenc ország csatlakozott: Németország, Hollandia, Belgium, Görögország, Lengyelország, Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság és legutóbb Norvégia. Ennek ellenére több európai állam számára továbbra sem egyértelmű, hogy a francia ajánlat milyen plusz biztonságot jelentene az amerikai nukleáris védelem mellett – írja az Euractiv.
Norvégia csatlakozása fontos jelzés, mert az ország hagyományosan az Egyesült Államokra építette biztonságpolitikáját. Szakértők szerint ez más európai országokat is közelebb vihet a francia elképzeléshez.
Finnország, amely több mint 1300 kilométeres határon osztozik Oroszországgal, szintén vizsgálja a részvétel lehetőségét. A 2022-es ukrajnai háború után Finnországban is megerősödött az a nézet, hogy a nukleáris elrettentésnek továbbra is meghatározó szerepe van Európa védelmében.
A balti államokat az utóbbi években különösen érzékenyen érintették az orosz hibrid műveletek. Ennek ellenére Észtország, Lettország és Litvánia egyelőre nem jelezte nyilvánosan, hogy csatlakozna a francia kezdeményezéshez.
Elemzők szerint ugyanakkor, ha az összes északi ország részt venne a programban, az jelentősen növelné Franciaország stratégiai mozgásterét, különösen az északi-sarkvidéki térségben, és újabb nyomást helyezne Oroszországra.
A helyzetet bonyolítja, hogy Washington állítólag fontolgatja az amerikai nukleáris jelenlét további keleti bővítését, akár Lengyelországban és a balti országokban is. Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú, hogy Európa továbbra is az amerikai nukleáris védelemre támaszkodjon.
Emmanuel Macron tavaly mutatta be az úgynevezett „előretolt elrettentés” koncepcióját. Ez azonban nem jelent klasszikus nukleáris védőernyőt. Franciaország nem vállal automatikus védelmi kötelezettséget a részt vevő országok irányában.
A cél inkább az, hogy a francia stratégiai erők szükség esetén európai országok területéről is működhessenek, illetve hogy a szövetségesek részt vegyenek a francia nukleáris gyakorlatokon.
A programból egyelőre hiányzik Olaszország, pedig az ország területén amerikai nukleáris fegyverek is találhatók. Giorgia Meloni kormánya továbbra is az amerikai nukleáris elrettentést tekinti a legfontosabb biztonsági garanciának.
Olasz szakértők szerint a francia rendszer kisebb elrettentő erőt képvisel, mint az Egyesült Államok és a NATO nukleáris képességei.
Bár Franciaország és Olaszország korábban együttműködött nukleáris hadgyakorlatokban, több elemző úgy véli, hogy Róma távolmaradása elsősorban politikai okokra vezethető vissza. Ebben szerepet játszhat a Macron és Meloni közötti feszült viszony is. A kezdeményezés jövőjét a 2027-es francia és olasz választások eredménye is jelentősen befolyásolhatja.
