Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMagyar Péter Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt Berlinben. A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatok mellett európai politikai kérdések, Ukrajna további támogatása és az euroatlanti biztonság helyzete is szóba kerültek.

A látogatás Magyar Péter első hivatalos találkozója Friedrich Merz kancellárral kormányfőként. Orbán Anita külügyminiszter közösségi oldalán azt írta, hogy Berlinben hivatalos katonai tiszteletadással kezdődött a miniszterelnök németországi látogatása.
A magyar delegáció tagjaként azért dolgozunk ma itt, hogy a magyar–német párbeszéd újra közvetlen és érdemi legyen. Németország Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere: munkahelyek, beruházások, ipari együttműködés és európai döntések is múlnak ezen a kapcsolaton”
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
A sajtótájékoztató kezdetén a német kancellár gratulált Magyar Péter választási győzelméhez, majd hangsúlyozta, hogy különösen fontos jelzésnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök hivatalba lépése után ilyen hamar Berlinbe látogatott. Friedrich Merz szerint sokan reménykedve tekintenek az új magyar kormányfőre, és úgy látják, hogy a jogállamiság és a demokrácia területén javulás várható Magyarországon.
Kifejtette, hogy Berlin támogatja Magyarország gazdasági fejlődését, és kész együttműködni Budapesttel az európai biztonság, a jólét és a versenyképesség erősítése érdekében.
Merz szerint a magyar választási eredmény egész Európa számára üzenetet hordoz, és azt mutatja, hogy a kontinens jövője több irányban is alakulhat. A kancellár jelezte azt is, hogy a következő hetekben újabb egyeztetések várhatók.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az új magyar kormány konstruktív partnerként kíván együttműködni az Európai Unióval, legyen szó a versenyképesség erősítéséről, a migráció kezeléséről vagy az uniós költségvetési tárgyalásokról. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, ezért az új kabinet kiemelt figyelmet fordít a német befektetőkkel való együttműködésre. Hozzátette, hogy a kormány egyeztetéseket kezd a legnagyobb német vállalatok képviselőivel annak érdekében, hogy tovább javítsák a magyarországi beruházási környezetet.
Magyar Péter beszélt az Ukrajnával zajló tárgyalásokról is. Elmondása szerint biztatóan haladnak az egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, kulturális és oktatási jogairól. Közölte, hogy amennyiben sikerül megállapodásra jutni, kész a közeljövőben találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Hozzátette: készek vagyunk egy új fejezetet nyitni az ukrán-magyar kapcsolatokban. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy június 23-án Budapesten visegrádi csúcstalálkozót tartanak. Tájékoztatása szerint Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák kormányfő is elfogadta a meghívást.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Péter elmondta, hogy az elmúlt években a korrupció jelentette az egyik legnagyobb akadályt a magyarországi befektetések előtt, ezért az új kormány egyik legfontosabb célja a korrupció visszaszorítása és a befektetői környezet javítás. Ennek érdekében a kormány megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, valamint létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Hangsúlyozta, hogy a német beruházások bővülése hozzájárulhat a magyar gazdaság növekedéséhez és a versenyképesség javításához.
Ukrajna kapcsán kijelentette, hogy a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, kulturális és oktatási jogainak rendezése továbbra is alapvető elvárás. A tárgyalások jól haladnak, és hamarosan megállapodás születhet, amely új fejezetet nyithat a magyar–ukrán kapcsolatokban. A sajtótájékoztatón Magyar Péter megerősítette, hogy az új magyar kormány nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, de támogatják az ukrajnai háború mielőbbi lezárását.
Egy német újságíró kérdésére válaszolva a magyar kormányfő élesen bírálta a köztársasági elnököt. A miniszterelnök azt állította, hogy az államfő hivatala egyes esetekben nem teljes terjedelmében közölt interjúkat, és szerinte ez a korábbi kormányzati időszak gyakorlatát idézi.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás nem töltötte be megfelelően a köztársasági elnök szerepét, mert több olyan ügyben sem szólalt meg, amelyekben szerinte kötelessége lett volna.
A kormányfő egyebek mellett a gyermekvédelmi botrányokat, a közmédia működését, a titkosszolgálatok tevékenységét és Orbán Viktor egyes kijelentéseit említette. A miniszterelnök azt állította, hogy az államfő hallgatott akkor is, amikor szerinte súlyos visszaélések történtek az Orbán-kormány idején, bírálta az előző kabinet működését, korrupcióval, a demokratikus intézmények gyengítésével és a politikai ellenfelek ellehetetlenítésével vádolta azt.
Kitért arra is, szerinte az előző években Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált, miközben a köztársasági elnök nem emelte fel a hangját ezekben az ügyekben és az államfőnek ezekre a kérdésekre kellene magyarázatot adnia. Magyar Péter kijelentette, hogy a Tisza Párt már a választási kampányban világossá tette:
kétharmados felhatalmazás esetén leváltja azokat a közjogi szereplőket, akik szerinte nem a magyar demokrácia és jogállam érdekeit szolgálták.
Hozzátette: álláspontja szerint azoknak a vezetőknek, akik „cserben hagyták a hazájukat és a magyar demokráciát”, távozniuk kell a tisztségükből.


