Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA jogállamisági biztos elmondta, hogy tudják mi történt hétfőn a parlamentben. Azonban csak akkor akarnak foglalkozni az Alaptörvény-módosítással, ha majd az életbe lép, addig pedig figyelemmel kíséri a fejleményeket.
A jogállamisági biztos így reagált a tegnapi Alaptörvény-módosításra: tudnak róla, majd monitorozzák – hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba a közösségi oldalára feltöltött videójában. A Fidesz EP-képviselője ismertette: a szakbizottság mai ülésen a magyar demokrácia állapotáról volt szó, és három uniós biztos is részt vett ezen. Bár hosszasan beszéltek egyetlen egy mondattal nem tértek ki arra, hogy a tegnapi Alaptörvény-módosítással most tényleg súlyosan korlátozzák a jogállamiságot Magyarországon – hangsúlyozta.
Az Alaptörvény-módosítással eltávolítják a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét, megakadályozzák, hogy az ellenzék vezetője a következő választáson miniszterelnök-jelölt lehessen, és 12 évben korlátozzák a képviselői mandátumot, amivel gyakorlatilag kiírják az ellenzéki képviselők jelentős részét a magyar politikából – sorolta az EP-képviselő. Majd elmondta, hogy megkérdezték a jogállamisági biztost, hogy rendben van-e ez így.
A képviselőtársak által felvetett Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban, a 16. módosítás, illetve a 17. módosítás kapcsán: tudomásunk van az Alaptörvény-módosításokról, amelyet a magyar Országgyűlés tegnap fogadott el. Úgy tudjuk, hogy az Alaptörvény-módosítás csak a kihirdetését követően lép hatályba, és a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket
– válaszolta a jogállamisági biztost.
– Tehát nincs itt semmi látnivaló. Végül is tudnak az alaptörvény-módosításról, és hogyha majd hatályba lép, akkor megnézik, hogy miről is van szó – foglalta össze Dömötör Csaba. Majd rámutatott:
így működik a demokrácia akkor, hogyha rajtuk múlik.
Új korszak köszönt be az Alaptörvény-módosítás után
Ahogyan az Origo már beszámolt róla, az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Magyar Péter még július elején nyújtotta be a kormány nevében az Alaptörvény-módosítási javaslatot, amelynek fő célja Sulyok Tamás elmozdítása a köztársasági elnöki hivatalából.
Az Alaptörvény-módosítás többek között tartalmazza, hogy
- megszűnik a köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása,
- a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása,
- a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása,
- legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő,
- az Alkotmánybíróságnál 70 éves életkori határ bevezetése, a testület újra vizsgálódhat költségvetési és adóügyekben,
- a sarkalatos törvények körének szűkítése.
Az Alaptörvény-módosítást több szakértő és fideszes politikus is bírálta, egy tüntetést is tartottak múlt csütörtökön a Sándor-palotánál, amely a „Stop Önkény!” elnevezést kapta. Magyar Péter Törökországból is üzenetet küldött, közösségi oldalán azt írta: hétfőn az Országgyűlés megszavazza az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamásnak ezután öt napja lesz azt aláírni, különben megfosztási eljárást indítanak ellene.
A miniszterelnök a módosítás megszavazása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Sulyok Tamás vagy most lemond, vagy öt napon belül aláírja az Alaptörvény-módosítást. Nincs más választása.
A Fidesz-szavazókhoz szólva pedig azt kérte: ne higgyék el azt, amiket a Fidesz mond, hiszen „nyilvánvaló, hogy nem gondolják komolyan, hogy itt bármilyen önkény lenne, vagy vége lenne a jogállamnak”.
– Egy demokratikusan megválasztott parlament, demokratikus többsége egy jogállamnak mindennek megfelelő eljárás végén hozott egy egyértelmű döntést, ez minden, csak nem a jogállam vége, inkább annak kezdete – állította a kormányfő.
