Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHónapok óta zajlottak a tárgyalások Egyiptom, Katar és Törökország közvetítésével az Egyesült Államok támogatásával. A bejelentés szerint a Hamász elfogadta a gázai rendezési terv alapelveit, amelynek célja a fegyveres konfliktus lezárása és a térség újjáépítésének megkezdése.

Fotó: AFP
A tervezet értelmében a Hamász fokozatosan feladná katonai szerepét, átadná fegyvereit, valamint lemondana a Gázai övezet kormányzásáról.
A polgári közigazgatást egy független palesztin technokrata testület venné át, miközben egy nemzetközi stabilizációs erő felügyelné az átmeneti időszakot, segítené a rendfenntartást és a fegyverek begyűjtését – írja az Euractiv.
Ez a megállapodás döntő lépés afelé, hogy Gázát végre egy új palesztin kormány irányítsa, amely szorosan együttműködik a Béketanáccsal a palesztin nép megsegítése érdekében
– írta Trump, hozzátéve:
„Ugyanakkor Izrael megkapja a neki járó biztonságot, mivel Gázát többé nem fogják terrorista támadások kiindulópontjaként használni.”
Az Izrael és a Hamász közötti tárgyalások az elmúlt időszakban megálltak, a második szakasz végrehajtása miatt, amely magában foglalja a Hamász lefegyverzését és Gáza újjáépítését.
Az amerikai elnök szerint a megállapodás „gondosan felépített szakaszokban” valósítja meg 20 pontos béketervét.
Trump 20 pontos tűzszüneti terve felszólítja a gázai szervezetet, hogy adja át fegyvereit és semmisítse meg hatalmas alagúthálózatát. Emellett egy új, technokrata palesztin kormány létrejöttét is előirányozza, amelyet Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke vezetne, és amely irányítaná Gáza újjáépítését.
Szigorú feltételhez köti a Hamász a végrehajtást
A lefegyverzés nem egyik napról a másikra történne. A jelenlegi elképzelések szerint a folyamat 200–350 napig is eltarthat, és csak szakaszosan valósulna meg. A Hamász ugyanakkor jelezte, hogy
a teljes végrehajtást ahhoz köti, hogy Izrael kivonja csapatait a Gázai övezetből, valamint biztosítsák a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását.
A megállapodás végrehajtása egyelőre nem tekinthető biztosnak. Izrael még nem hagyta jóvá a tervezetet, és több pontjával kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg. A felek között továbbra is vita van a lefegyverzés üteméről és a biztonsági garanciákról, ezért a tárgyalások várhatóan folytatódnak Kairóban.
Az Egyesült Államok és a Béketanács tisztviselői rendkívül optimista értékelést adtak a megállapodásról.
A tisztviselők nem tudtak konkrét ütemtervet adni a Hamász vagy a Gázában működő egyéb csoportok – például a Palesztin Iszlám Dzsihád – leszerelésére vonatkozóan, de elmondták, hogy a gázai rendőrség a következő két héten belül átadja fegyvereit a technokrata, a Béketanács által támogatott gázai közigazgatásnak.
A gázai rendőrség azonban nem foglalja magában a Hamász militánsainak túlnyomó többségét, és a nehézfegyverek nem tartoznak a megállapodás ezen részébe – állították a tisztviselők.
Egy amerikai tisztviselő szerint Izraeltől nem kértek többet annál, amire eredetileg kötelezte magát, amikor elfogadta Trump 20 pontos tervét, amely lényegében a gázai erők kivonását és a terület elleni légitámadások befejezésére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazza.
Váratlan megegyezés
Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden találkozott a Fehér Házban, de egyikük sem árult el sokat arról, miről tárgyaltak első személyes találkozójukon azóta, hogy közösen megindították a háborút Irán ellen.
A Hamász a hónap elején bejelentette, hogy feloszlatta az enklávéban működő kormányát, és a tűzszüneti megállapodás részeként arra készül, hogy a hatalmat átadja az ENSZ által támogatott technikai bizottságnak.
Az Izraeli Védelmi Erők jelenleg a Gázai övezet több mint felét ellenőrzésük alatt tartják, így a palesztinok nyomorúságos sátortáborokban és súlyosan megrongálódott városi negyedekben kénytelenek élni. Az ENSZ a tűzszünet hatálybalépése óta többször is figyelmeztetett a Gázai övezet egész területén uralkodó szörnyű életkörülményekre.
Izrael Gázával szembeni háborúja – amely a Hamász 2023. október 7-i, Izrael déli részébe irányuló behatolására adott válaszként kezdődött – a területen működő orvosi források szerint legalább 73 000 palesztin életét követelte, beleértve a fegyverszünet óta elhunytakat is.