Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Hormuzi-szoros kérdése továbbra sem rendezett, ezt pedig a kőolaj világpiaci ára is megérzi. Az Egyesült Államok és Irán nemrég ismét kölcsönösen csapást mért egymásra, miközben a volt ajatollah temetése zajlott. Ali Hamenei búcsúszertartásának jelentőségét, valamint a konfliktus jövőbeni alakulásának lehetőségeit Csicsmann Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet szakértője elemezte lapunknak.
Az Egyesült Államok és Irán ismét támadásokat hajt végre egymás ellen, Donald Trump újra bevezeti az iráni kikötők blokádját, és 20%-os illetéket vet ki a Hormuz-szoroson áthaladó rakományokra – írta a BBC. Csicsmann László szerint azonban a teljes eszkaláció egyik félnek sem érdeke.
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Eredetileg Ali Hámenei korábbi legfőbb vezető temetését márciusra tervezték, azonban a lehetséges légicsapásoktól tartva ezt végül elhalasztották július első hetére. A szertartást – feltehetőleg nem véletlenül – az amerikai függetlenség napjának hetére időzítették.
A szakértő szerint egy jól felépített üzenetet közvetített a búcsúztatás, amelyet részben iraki helyszíneken is tartottak. A végső összesítés szerint 20 millió ember vett részt a temetésen, ami egyértelműen azt jelzi, hogy sikerült mobilizálni az iráni társadalmat.
Csicsmann László szerint a NATO-csúcs időpontjában érkező kölcsönös csapásmérések függetlenek voltak a katonai szövetség találkozójától, a konfliktus pedig valójában a szuverenitási kérdések körül forog. „
A Hormuzi-szoros kapcsán Irán szeretné elérni, hogy a szuverenitását elismerje a Hormuzi-szoros felett az Egyesült Államok, és ugye de facto két útvonal alakult ki jelenleg a Hormuzi-szoroson. Van egy, amelyen a Forradalmi Gárda kíséri ki a hajókat, és van egy másik, amelyet az Egyesült Államok támogat, ez az ománi útvonal
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve:
Irán számára egyre nagyobb problémát okoz, hogy ez a két útvonal aránytalanságot mutat.
Volt olyan nap, amikor 40 hajó haladt már keresztül a szorosan, és ebből 24 az ománi útvonalat, 16 az iránit használta
– emelte ki.
A szakértő ennek kapcsán jelezte, Irán azért támadt rá három hajóra, mert azok nem kértek engedélyt a Forradalmi Gárdától. Nemrég pedig egy ciprusi hajót ért támadás, amelyre az Egyesült Államok reagált.
Irán és az Egyesült Államok is komoly problémával szembesülhet
Csicsmann László szerint a történtek egyértelműen eszkalációs hullámot mutatnak, azonban ez feltehetőleg nem tart majd sokáig, hiszen a gazdasági szükségszerűségek mindkét fél esetében felülírhatják a harcok fontosságát.
Az egyik, hogy az amerikai stratégiai olajkészletek történelmi mélypontra kerültek a hétvégén. Ez nem azt jelenti, hogy Amerikában elfogy az olaj, hanem ezzel a stratégiai olajkészlettel szokták kiegyenlíteni a pénzügyi bizonytalanságokat az olajpiacon, tehát ha éppen nagyon markánsan emelkedik az ár, akkor a stratégiai olajkészletet bedobják a piacra, hogy ezzel megnyugtassák a kedélyeket, vagy akár a világpiacon értékesítenek belőle. És mivel ez lecsökkent, ezért én azt gondolom, hogy ez kevésbé tudja már kiegyensúlyozni az olajpiacot
– emelte ki Csicsmann László.
A szakértő szerint ugyanakkor hasonló érdeke fűződik Iránnak is a szoros újranyitásához. Ennek oka, hogy az iráni vezetés számított az Egyesült Államok blokádjára, nem sokkal előtte pedig tankereit nemzetközi vizekre küldte. Ez lehetőséget adott arra, hogy Irán viszonylag nagy mennyiségű pénzre tegyen szert az olajértékesítéssel.
Most viszont mondhatni áll a hajóforgalom a Hormuzi-szoroson, és ez iránt is komoly gazdasági problémákba sodorhatja. Én azt gondolom, hogy az eszkaláció ellenére egyik oldal sem akar egy teljes háborús helyzethez visszatérni. Nyilván az irániak próbálnak nagyon magas rizikójú dolgokat meglépni, hátha ezzel elérik azt, hogy az amerikaiak elismerik a Hormuzi-szoros feletti szuverenitásukat, ez azonban még a nukleáris kérdésnél is nehezebb lehet
– foglalta össze Csicsmann.
