Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA New York Times szerint a Moszad éveken át titkos műveletet folytatott Mahmud Ahmedinezsáddal. A volt iráni elnököt egy esetleges hatalomváltás után átmeneti vezetőnek is elképzelhetőnek tartották, miközben Budapest titkos találkozók helyszíne lehetett.
Izrael titokban beszervezhette Mahmud Ahmadinezsádot, akit korábban a zsidó állam egyik leghangosabb ellenfeleként ismertek. A New York Times szerint a volt iráni elnököt 2026 februárjában Moszad-ügynökök egy teheráni rejtekhelyre vitték, hogy előkészítsék egy esetleges iráni hatalomváltás következő szakaszát. A művelet akkor omlott össze, amikor Ahmadinezsád elvesztette bizalmát a tervben, elhagyta a menedékházat, majd feltehetően a Forradalmi Gárda őrizetébe került.
Izrael Mahmud Ahmadinezsádot iráni hatalomváltáshoz készíthette fel
A New York Times szerint éveken át tartó titkos műveletet folytatott Izrael Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök körül. A lap amerikai és iráni tisztviselőkre hivatkozva azt állítja, hogy a Moszad kapcsolatot épített ki a korábban Izrael egyik leghangosabb ellenfelének számító politikussal, akit egy esetleges iráni rendszerváltás után átmeneti vezetőként is elképzelhetőnek tartott. A történetben Budapest és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is fontos szerepet kapott, ám a művelet végül kudarcba fulladhatott.
2022-ben kezdődhetett a kapcsolatépítés
A New York Times szerint az izraeli hírszerzés 2022-ben kezdett kapcsolatot építeni Ahmadinezsáddal, aki 2005 és 2013 között volt Irán elnöke. A lap úgy tudja, hogy a volt államfő ekkorra már egyre inkább eltávolodott Ali Hameneitől és az iráni hatalmi elittől, miután többször is megakadályozták, hogy ismét elinduljon az elnökválasztáson.
A The Guardian a Haaretz című izraeli lap információira hivatkozva azt írta, hogy Ahmadinezsád igyekezett új politikai arculatot kialakítani: javította angoltudását, mérsékelte nyilvános megszólalásait, és környezetének már reformerként beszélt magáról.
A beszámoló szerint Borisz Jelcint tekintette politikai példaképének, és úgy vélte, hogy hatalomra kerülése esetén Irán akár Izraellel is rendezhetné kapcsolatait, csatlakozva Donald Trump Ábrahám-megállapodásaihoz.
A kapcsolat Ahmadinezsád 2023-as guatemalai útja után vált intenzívebbé. A lap állítása szerint izraeli szervek az ezt követő időszakban a volt iráni elnök egyes utazásait és lakhatását is finanszírozták, miközben több országban is találkoztak vele.
Budapesten egyeztethetett izraeli ügynökökkel a volt iráni elnök
A beszámoló szerint 2024 elején a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérést kapott arra, hogy az egyetem rendezzen klímaváltozással foglalkozó konferenciát, amelyre hívják meg Ahmadinezsádot.
A lap szerint a rendezvény valódi célja nem a tudományos eszmecsere volt, hanem az, hogy a volt iráni elnök Budapesten titokban izraeli hírszerzőkkel találkozhasson.
Az Euronews már a konferencia idején beszámolt Ahmadinezsád budapesti látogatásáról, amelyet az egyetem a „közös értékek a globális környezetben” témában szervezett. A rendezvényről ugyanakkor kevés nyilvános információ jelent meg.
A New York Times szerint a budapesti találkozók olyan fontosak voltak Izrael számára, hogy David Barnea, a Moszad vezetője is Magyarországra utazott, hogy személyesen egyeztessen Ahmadinezsáddal. A lap szerint ezt követően az izraeli hírszerzés tájékoztatta a CIA-t arról, hogy kapcsolatot épített ki a volt iráni elnökkel.
Hatalomváltásra készülhettek
A New York Times szerint Izrael idővel már nem csupán információforrásként tekintett Ahmadinezsádra, hanem egy esetleges rendszerváltás utáni átmeneti vezetőként is számolt vele.
Az izraeli terv szerint a katonai csapások és egy szélesebb politikai-katonai összeomlás teremthették volna meg az új iráni vezetés feltételeit. A művelet azonban komoly vitákat váltott ki az izraeli vezetésben: Tzachi Hanegbi volt nemzetbiztonsági tanácsadó „vad fantáziának” nevezte az elképzelést, Eyal Zamir vezérkari főnök pedig a végrehajtás leállítását kezdeményezte. Benjamin Netanjahu végül a terv folytatása mellett döntött.
A háború az Egyesült Államok, Irán és Izrael között
A terv 2026 februárjában lépett végrehajtási szakaszba, amikor az Egyesült Államok és Izrael katonai csapásokat indított Irán ellen. A lap állítása szerint négy Moszad-ügynök egy teheráni rejtekhelyre menekítette Ahmadinezsádot, hogy megkezdődhessen a rendszerváltási terv következő szakasza.
A beszámoló szerint azonban a volt iráni elnök elégedetlen volt a mentőakció lebonyolításával, elveszítette bizalmát a terv sikerében, majd tisztázatlan körülmények között elhagyta a menedékházat.
Ahmadinezsád ezt követően ismét nyilvánosan megjelent Ali Hamenei temetésén, majd feltehetően az iráni Forradalmi Gárda hírszerzése őrizetbe vette – írja a The Jerusalem Post.
Sok a nyitott kérdés
A történet számos részlete kizárólag névtelen amerikai, iráni és izraeli tisztviselők beszámolóin alapul, ezért több állítást függetlenül nem lehet megerősíteni.
A Guardian által megszólaltatott Alex Vatanka, a washingtoni Middle East Institute Irán-programjának vezetője szerint ugyanakkor Ahmadinezsád és az iráni vezetés közötti feszültség régóta ismert volt. A szakértő ugyanakkor azt is felvetette, hogy a kiszivárgott történet időzítése önmagában is szolgálhat hírszerzési célokat, például az iráni hatalmi elitben meglévő bizalmatlanság erősítését.
Ha a New York Times értesülései helytállóak, akkor a Moszad egyik legkülönösebb művelete bontakozott ki az elmúlt években: Izrael megpróbált együttműködést kialakítani azzal a politikussal, aki elnökként éveken át a zsidó állam egyik legélesebb bírálója volt, és akit később egy esetleges iráni hatalomváltás kulcsszereplőjeként képzelt el.
A volt iráni elnök cáfol
Mahmoud Ahmadinejad volt iráni elnök kedden sajtószóvivőjén keresztül cáfolta a The New York Times cikkében foglaltakat és hamisnak minősítette az állításokat. házi őrizetben van, és „teljesen hamisnak” minősítette az állításokat, írta az Anadolu hírügynökség.
Kategorikusan elutasítjuk a The New York Times által terjesztett összes teljesen hamis állítást
– áll a nyilatkozatban, amelyet a portál idézett.
Mahmud Ahmadinezsád 2005 és 2013 között töltötte be Irán elnöki tisztségét. Hivatali ideje alatt tovább romlott Irán kapcsolata Izraellel és a nyugati országokkal, felgyorsult az iráni nukleáris program, a 2009-es elnökválasztás után pedig tömegtüntetések kezdődtek. Ahmadinezsád rendszeresen tett Izrael-ellenes kijelentéseket, és többször tagadta a holokausztot, ezért az a terv, hogy Izrael egy hatalomváltás során rá támaszkodjon, még izraeli tisztviselők körében is komoly kétségeket váltott ki.