Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Európai Bizottság arra ösztönözné Spanyolországot és Magyarországot, hogy fokozzák a reformokat az igazságszolgáltatás, az átláthatóság és korrupcióellenes intézkedések megerősítése érdekében. Az Európai Bizottság közzétette az idei évre vonatkozó jogállamisági jelentését, amelyben azt írták: az új kormány intenzív reformokat indított a jogállamiság helyreállítása érdekében.
A dokumentum kiemeli, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint az általános feltételességi mechanizmus keretében folytatott párbeszéd nyomán több jogszabályi reform is előre haladt. Emellett hangsúlyozták, hogy további alkotmánymódosítások előkészítése zajlik az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézményrendszer, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó intézményi kérdések terén.
Fotó: MARTIN BERTRAND / Hans Lucas
A harmincnyolc oldalas jelentés szerint az Országos Bírói Tanács továbbra is gyakorolta a 2023-as igazságügyi reformmal megszerzett hatásköreit, a Kúria pedig továbbra is biztosította az ítélkezési gyakorlat egységességét, ugyanakkor az alsóbb fokú bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága nem javult.
A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy az európai ügyelosztási normák figyelembevételével javítsa az alsóbb fokú bíróságok rendszereinek átláthatóságát.
A bizottság szerint a legfőbb ügyész megválasztásának módja és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is magában hordozza az egyes ügyekbe történő indokolatlan politikai beavatkozás kockázatát. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bére emelkedett, de nem születtek intézkedések a béremelések strukturált végrehajtására. A jelentés összességében hatékonynak értékeli az igazságszolgáltatás működését, de azt ajánlja hogy Magyarország tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a béremelések az igazságszolgáltatás díjazására vonatkozó európai normák figyelembevételével, szervezett és kiszámítható módon valósuljanak meg.
A korrupcióellenes intézkedésekről szólva a bizottság kiemelte, hogy a 2026 júniusában elfogadott jogszabályok célja az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport hatékony működését akadályozó tényezők felszámolása. A jelentésben felhívták a figyelmet arra is, hogy a korrupciós bűncselekmények miatt benyújtott vádiratok száma nőtt, ugyanakkor a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sem alakult ki meggyőző eredményességi mutató.
A testület szerint Magyarországnak további intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben megfelelő számú vizsgálat, vádemelés és jogerős bírósági ítélet szülessen.
A testület emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kérelmére megerősítették az ország részvételét az Európai Ügyészségben (EPPO). Az új szabályozás megerősíti az Integritás Hatóságot és javítja a vagyonnyilatkozati rendszert, ugyanakkor továbbra sem született átfogó lobbiszabályozás, és a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos hiányosságok is fennmaradtak.
A bizottság kifogásolja azt is, hogy továbbra sem születtek új szabályok a lobbitevékenységre és az úgynevezett „forgóajtó-jelenségre”, vagyis arra, amikor a közszférából távozó tisztviselők rövid időn belül a korábbi munkájukkal összefüggő magánszektorbeli pozíciókba kerülnek.
A jelentés szerint Budapestnek átfogó jogszabályokat kellene elfogadnia az integritási rendszer megerősítésére.
Az Európai Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy egyes területeken történt előrelépés, például a vagyonnyilatkozati rendszer reformjában és a civil szervezeteket érintő intézkedések terén. A testület szerint azonban továbbra is jelentős hiányosságok vannak, ezért további igazságügyi és korrupcióellenes reformokra van szükség – írja a Politico.
A médiával kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a médiatörvény júniusban elfogadott módosítása reformokat vezet be a nemzeti médiaszabályozó hatóság működésében, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításában és finanszírozásában.
Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet a jelentés - az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát és méltányosságát továbbra sem rendezték. Bár felgyorsult a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek elbírálása, az adatokhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott. A jelentéstételi időszak jelentős részében több újságíró és médiaszakember is komoly nehézségekkel szembesült munkája során - olvasható a jelentésben.
A jelentés kitér arra is, hogy a korábbi magyar kormány széles körben alkalmazta rendkívüli felhatalmazásait, ami aláásta a jogbiztonságot és kedvezőtlenül hatott a vállalkozások egységes piaci működésére. A veszélyhelyzet 2026. május 13-i megszűnését követően az új kormány nem hosszabbította meg annak hatályát.
A bizottság ugyanakkor rámutat arra is, hogy a stratégiai ágazatokban működő külföldi vállalatok továbbra is fokozott állami szabályozási nyomással szembesülnek, a versenyjogi szabályok szelektív alkalmazását lehetővé tevő jogi keret pedig tovább gyengíti a jogbiztonságot - írta az MTI.
A jelentés változatlanul aggályosnak nevezi a titkos megfigyelésekre vonatkozó eljárási garanciák és a hatékony felügyelet hiányát.
Pozitív fejleményként említette ugyanakkor, hogy megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ugyanakkor a testület szerint a független civil szervezetek működését akadályozó tényezőket még nem számolták fel. A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy továbbra is biztosítsa a civil szervezetek munkáját akadályozó tényezők megszüntetését - többek között az ezt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezésével -, valamint tovább erősítse a biztonságos és támogató civil környezetet.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Henna Virkkunen, a testület alelnöke hangsúlyozta:
Magyarországon több területen jelentős reformok zajlanak, amelyek számos korábbi jogállamisági ajánlás végrehajtását szolgálják, a testület pedig továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Michael McGrath uniós biztos egy Szijjártó Péter volt külügyminiszter új munkakörével kapcsolatos kérdésre elmondta: a bizottság nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés ajánlása szerint az országnak átfogó jogszabályi reformokkal kell megerősítenie az integritási keretrendszert, különösen a lobbitevékenység és az úgynevezett forgóajtó-jelenség szabályozása terén.
A Sulyok Tamás köztársasági elnököt érintő kérdéssel kapcsolatban az igazságügyi biztos elmondta: az Alaptörvény 17. módosításáról - amely a kérdés jogi alapját képezi - a Velencei Bizottság várhatóan hamarosan véleményt tesz közzé.
A jogállamisági jelentés kitér Spanyolországra is
A bizottság szerint csak korlátozott előrelépés történt az összeférhetetlenségi szabályok és a magas rangú tisztségviselők vagyonnyilatkozati rendszerének szigorításában. Bár Madrid benyújtotta a közéleti integritásról szóló törvénytervezetet és elfogadott egy korrupcióellenes cselekvési tervet, a bizottság szerint a szabályok gyakorlati alkalmazása nem javult érdemben. Brüsszel azt is sürgeti, hogy Spanyolország fogadja el a lobbitevékenység átláthatóságát növelő jogszabályt, és hozzon létre kötelező nyilvános lobbiregisztert.
