Kína példátlan katonai lépést tett, több állam aggódik

Kína tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát a Csendes-óceán nukleáris fegyvermentes övezetében, ami azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki. Kína a közlések szerint rutinszerű kiképzési gyakorlatként írta le a rakétatesztet, amely nem irányult egyetlen ország vagy célpont ellen sem. A lépés ugyanakkor több állam – köztük Ausztrália, Japán és Új-Zéland – aggodalmát is kiváltotta, és újra felerősítette a térség biztonsági vitáit.

Kína haditengerészete egy ritka és nagy nemzetközi visszhangot kiváltó lépésre szánta el magát: tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát a Dél-Csendes-óceán nukleáris fegyvermentes övezetében (NWFZ). A kilövés helyi idő szerint hétfőn történt, és bár a kínai fél szerint rutinszerű kiképzési feladat része volt, több ország is élesen bírálta a műveletet.

Kína tengeralattjáróról indított ballisztikus rakétát tesztelt a Csendes-óceán térségében, ami több ország tiltakozását váltotta ki (A kép illusztráció)
Fotó: AFP

A kínai állami hírügynökség, a Xinhua beszámolója szerint a rakétát üres robbanófejjel indították el, és a teszt nem irányult egyetlen ország vagy konkrét célpont ellen sem. A közlés hangsúlyozta, hogy a művelet megfelelt a nemzetközi jogi és gyakorlati előírásoknak.

A rakétaindítás ugyanakkor érzékeny geopolitikai környezetben történt, és azonnali reakciókat váltott ki a térség államai részéről.

Ausztrália, Japán és Új-Zéland egyaránt aggodalmát fejezte ki a történtek miatt. A regionális vezetők szerint a rakétateszt hozzájárulhat a Csendes-óceán térségének további militarizálódásához, és gyengítheti anukleáris fegyvermentes övezetbe vetett bizalmat.

Új-Zéland külügyminisztere szerint az országot ugyan előzetesen tájékoztatták a tervezett indításról, de a kilövés időzítése és helyszíne így is komoly kérdéseket vet fel. Ausztrália külügyminisztere pedig „destabilizáló lépésnek” nevezte az akciót, amely szerinte nem segíti a regionális biztonságot.

Japán védelmi minisztériuma szintén aggodalmát fejezte ki Kína növekvő katonai aktivitása miatt, és arra kérte Pekinget, hogy a jövőben olyan útvonalakat válasszon, amelyek nem jelentenek kockázatot a térség országai számára, és nem növelik a feszültséget.

A nukleáris fegyvermentes övezetet az 1986-os Rarotonga-szerződés hozta létre, amely tiltja a nukleáris fegyverek tesztelését és telepítését a térségben. Kína ugyan ennek a rendszernek részese, és korábban vállalta, hogy nem hajt végre nukleáris teszteket a zónában, 

a mostani rakétateszt azonban újra előtérbe helyezte a nemzetközi vitákat.

Szakértők szerint a lépés jól illeszkedik abba a trendbe, amelyben a nagyhatalmak egyre intenzívebben demonstrálják haditengerészeti és nukleáris képességeiket. Egyes elemzők úgy vélik, hogy a mostani teszt inkább erődemonstráció, mintsem technikai szükségszerűség volt.

A Csendes-óceán térségében az elmúlt években folyamatosan nő a katonai aktivitás, és a mostani esemény tovább erősítheti azt az érzést a szomszédos országokban, hogy a stratégiai verseny új szakaszába lépett.