Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Kína déli részén épülő, mintegy 270 méter hosszú hajó elsődleges feladata a repülőgép-hordozók és kísérő hadihajók üzemanyaggal, lőszerrel és egyéb ellátmánnyal történő kiszolgálása lehet távoli tengeri műveletek során.

Katonai elemzők szerint egy ilyen hajó önmagában nem jelenti azt, hogy Peking közvetlen katonai konfliktusra készül, ugyanakkor jól illeszkedik abba a stratégiába, amelynek célja a kínai haditengerészet globális jelenlétének erősítése és a hosszabb ideig tartó hadműveletek támogatása.
Az elmúlt években Kína jelentős stratégiai készleteket halmozott fel, miközben folyamatosan bővíti haditengerészetét és külföldi logisztikai hálózatát. A Pentagon korábbi értékelése szerint Peking olyan kikötői és ellátási pontokat épít ki Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten, amelyek hosszabb távon is lehetővé tehetik haditengerészeti erőinek működését.
Nemcsak hajókat, hanem ipari hátteret is épít Peking
Szakértők szerint Kína egyik legnagyobb előnye ma már nem csupán az új hadihajók építésében, hanem a mögöttük álló ipari kapacitásban rejlik. Az Egyesült Államok kereskedelmi hatóságainak korábbi elemzése szerint a világ hajógyártásának több mint fele már kínai üzemekben történik.
Emellett Peking folyamatosan növeli fejlett fegyverrendszereinek gyártását, fejleszti félvezetőiparát, valamint jelentős szerepet tölt be a stratégiai fontosságú nyersanyagok feldolgozásában is. A kínai vezetés mesterséges intelligenciába, űrtechnológiába és pénzügyi infrastruktúrába is jelentős összegeket fektet.
Bár Kína továbbra is komoly belső kihívásokkal néz szembe – köztük a népesség csökkenésével, az ingatlanpiaci válsággal és a hadsereg harci tapasztalatának hiányával –, több elemző szerint Hszi Csin-ping célja, hogy ezeket a sebezhetőségeket fokozatosan mérsékelje.
A Fox News elemzésében Robert Maginnis nyugalmazott amerikai alezredes arra figyelmeztetett, hogy Washingtonnak összehangoltabban kellene kezelnie a hajóépítés, az ellátási láncok, a stratégiai nyersanyagok, az űrtechnológia és a Tajvan körüli biztonsági kihívások kérdését, mert Peking ezeket egyetlen, hosszú távú stratégia részeként kezeli.
Korábban megírtuk, hogy Kína először hozott vissza sikeresen egy hordozórakéta első fokozatát, amelyet egy úszó platform fölött speciális hálóval fogtak el. A kínai rakétafejlesztés lehetővé teheti az eszközök újbóli használatát, és csökkentheti az űrmissziók költségeit.