Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSokan reménykedtek benne, hogy az amerikai elnök jó hangulatban érkezik majd Ankarába, azonban hiába. Donald Trump már a NATO-csúcstalálkozó első napján jelezte, hogy elégedetlen az európai országokkal, mindeközben pedig ismét benyújtotta igényét Grönlandra, aminek kapcsán Mette Frederiksen ismét jelezte, hogy a dán koronához tartozó sziget nem eladó.

Ez azonban még csak a felvillanó konfliktusok egy része. Donald Trump első útja ugyanis Ankarában természetesen Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz vezetett. A kétoldalú megbeszélés során Trump arra panaszkodott, hogy az európai szövetségesek cserben hagyták az Egyesült Államokat, amikor az iráni konfliktus kirobbant.
Ennek kapcsán jelezte, hogy ha nem Törökországban lenne a találkozó, talán el sem jött volna. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy egyúttal elárulta, megfontolja az F35-ös lopakodó vadászbombázók eladására vonatkozó tiltás feloldását, ami komoly fejlesztést jelentene a török haderőnek.
Ennek kapcsán azonban este már meg is érkezett a kritika, mégpedig az izraeli miniszterelnöktől. Benjamin Netanjahu jelezte, hogy világossá tette Trump számára, hogy nem támogatja a Törökországra vonatkozó F35-ös szankció feloldását. Ezt az izraeli miniszterelnök azzal indokolta, hogy véleménye szerint ez felborítaná a közel-keleti régió erőegyensúlyát.
Trump érdemben még nem reagált az izraeli miniszterelnök kijelentéseire, azonban az Erdogannal folytatott megbeszélésen két másik témát is érintett. Az európai szövetségesekben való csalódottság részeként az amerikai elnök ismét jelezte, hogy
kész kivonni az összes Európában állomásozó katonát, ha nem kapja meg Grönlandot.
Ezt természetesen Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan elutasította, és jelezte, hogy elvárja Dánia szövetségeseitől, hogy tiszteljék az ország szuverenitását és területi integritását.
Feszült hangulatban folytatódik a NATO-csúcstalálkozó
Aki a legnehezebb helyzetben lehet, az Volodimir Zelenszkij. Donald Trump az Erdogannal folytatott tárgyaláson jelezte, hogy
hamarosan megoldást találnak az ukrán háború lezárására, erről pedig Zelenszkijjel is egyeztet személyesen Ankarában.
Az amerikai elnök egyúttal jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyal majd a megbeszélés után.
Zelenszkij számára azonban égető lenne, hogy mindenki meg tudjon állapodni egymással, az ukrán légvédelem pedig további ellátmányokat kapjon, ezek hiányában ugyanis a harctéri helyzet hamar kedvezőtlenné válhat. A hírek szerint néhány orosz ballisztikus rakétát már a lőszerhiány miatt nem tudtak az ukránok lelőni.
Egyelőre nem látszik, hogy a felek hogyan tudnának megegyezni egymással, hiszen Európa számára az egyik kulcskérdés lehet a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és az iráni konfliktus lezárása. Ha ez elhúzódik, a kontinens energiaellátása súlyos nehézségekbe ütközhet. Habár a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között jól haladtak, jelenleg a diplomáciai erőfeszítések szünetelnek. Éjszaka ráadásul mind az Egyesült Államok, mind pedig Irán csapásokat hajtott végre. Ezek alapján elég turbulens csúcstalálkozó elé néznek a világ vezetői.