Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMark Rutte NATO-főtitkár reggel még a csapatmunka fontosságáról és a védelmi kiadások növeléséről beszélt, azonban könnyen lehet, hogy a katonai szövetség ankarai csúcstalálkozójának csúnya vége lesz. Donald Trump amerikai elnök nemrég érkezett meg a NATO-csúcsra, a török elnökkel való megbeszélés előtt pedig már hangot is adott elégedetlenségének.
A NATO-csúcstalálkozóra érkező amerikai elnök első útja török hivatali partneréhez vezetett, a tárgyalás előtt azonban már jelezte, hogy nem elégedett a NATO-tagországok teljesítményével. Donald Trump a Recep Tayyip Erdogannal való kétoldalú megbeszélés előtt úgy fogalmazott, ha nem Törökország adott volna otthont a csúcstalálkozónak, lehet, hogy el sem jön.
Mint arról az Origo már beszámolt, az amerikai elnök nem csinált belőle titkot, hogy elégedetlen a NATO-tagországok teljesítményével. Ez különösen az európai országokra igaz, miután Trump álláspontja szerint ezek az országok cserben hagyták az Egyesült Államokat az iráni konfliktus alatt.
Ennek a feszültségnek az egyik csúcspontja volt az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni és Trump közötti csörte, miután
az olasz kormányfő nem járult hozzá az ország területén található légibázisok használatához az Irán elleni műveletek során.
Donald Trump érkezése után nem sokkal már Erdogannal tárgyalt, a két vezető négyszemközti megbeszélése előtt pedig a sajtónak is volt lehetősége kérdezni, ahol felmerült a NATO-tagországok teljesítményének a kérdése is. Az amerikai elnök ennek kapcsán jelezte, hogy nagyon is távol van az elégedettségtől.
Őszintén szólva, ha nem Törökországban rendezték volna meg, ahol a barátom történetesen egy nagyon erős vezető, lehetséges, hogy nem vettem volna részt
– mondta Trump a NATO-csúcsról.
Trump szerint Európa nem ment át a teszten
Az amerikai elnök szerint eleve problémái voltak a NATO-val, hiszen az Egyesült Államok dollármilliárdokat fektet a katonai szövetségbe, mindezt azért, hogy „Európát és másokat, például Kanadát” védje.
– Azt mondom, ez rendben van, de azt gondolná az ember, hogy nagyon is hajlandók lennének a segítségünkre lenni, de valójában nem teszik – nyomatékosította.
Az amerikai elnök szerint részéről mind a védelmi kiadások növelésének igénye, mind pedig az iráni helyzet egy teszt volt, ezen a teszten pedig minden jel szerint elbuktak a NATO-tagországok.
Az Egyesült Királyság esetében a miniszterelnök – gondolom, már nincs ott, talán emiatt – nagyon népszerűtlen dolgot tett. Azt mondta: »Nem, majd a háború vége után segítünk.« Azt mondtam, hogy nekem nincs szükségem ilyen segítségre. Semmilyen segítségre nem volt szükségünk. És bizonyos értelemben teszteltem az embereket. Azt teszteltem, hogy ott lesznek-e, vagy sem
– jelentette ki az amerikai elnök.
Donald Trump tehát, ahogy az várható volt, közel sem elégedett a dolgok állásával, ez pedig leginkább Európa számára lehet fájdalmas. Korábban az amerikai elnök ugyanis belengette, hogy
csökkenteni kívánja az Európában állomásozó amerikai katonai jelenlétet, a források egy része szerint ez pedig akár az állomány harmadát is érintheti.
Európa számára azonban kulcsfontosságú lehet az amerikai védőernyő megőrzése, főleg az oroszokkal való feszült viszony közepette.
