Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSzerhij Koreckijt választotta meg Ukrajna új miniszterelnökének a kijevi parlament, miután Volodimir Zelenszkij elnök teljes kormányátalakítást kezdeményezett. Ukrajna vezetése szerint az új kormány egyik legfontosabb feladata az energetikai rendszer védelme és a háború új szakaszára való felkészülés lesz, miközben a védelmi tárca körül komoly politikai vita alakult ki Mihajlo Fedorov távozása miatt.
Ukrajnában a Legfelsőbb Tanács 289 szavazattal támogatta Szerhij Koreckij kinevezését, egy képviselő ellenezte az előterjesztést, 21 honatya pedig nem vett részt a szavazásban. Az új ukrán kormány több minisztere megtartotta pozícióját, ugyanakkor a védelmi és külügyi tárca élén változásokat jelentettek be.
Fotó: AFP / AFP
Volodimir Zelenszkij azért javasolta Koreckij kinevezését, mert szerinte az új miniszterelnök tapasztalataira szükség lehet az ország energetikai rendszerének megvédésében, különösen a tél közeledtével, amely az orosz támadások miatt az egyik legnehezebb időszak lehet a háború kezdete óta.
Ki Szerhij Koreckij, Ukrajna új miniszterelnöke?
A 48 éves Szerhij Koreckij a nyugat-ukrajnai Luckból származik. Tanulmányait a helyi műszaki egyetemen, majd az Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetemen végezte.
Pályafutása nem politikusként indult. Elmondása szerint már egyetemistaként dolgozni kezdett, miután családi körülményei miatt szüksége volt a keresetre. Első munkahelye a Continuum vállalatcsoport volt, ahol biztonsági őrként kezdett dolgozni.
Koreckij később a cég pénzügyi területén kapott feladatokat, majd gyorsan haladt előre a vállalati ranglétrán. Alig néhány év alatt az elemzési részleg vezetőhelyettese, később pénzügyi igazgató, 2007-ben pedig a Continuum Group irányító vállalatának vezérigazgatója lett.
A vállalatot Ihor Jeremejev és Sztyepan Ivahiv alapította. Koreckij korábban Jeremejev parlamenti munkáját is segítette, majd 2012-ben a WOG üzemanyaglánc vezetője lett. Ezt a pozíciót 2018-ig töltötte be.
A következő években üzleti tevékenységet folytatott, többek között Svájcban alapított céget, valamint egy kávézóláncot is épített. Karrierje új szakasza 2022 végén kezdődött, amikor az Ukrnafta és az Ukrtatnafta vezetésével bízták meg.
Az Ukrnafta állami irányítás alá kerülése után Koreckij fontos szereplővé vált az ukrán energiaiparban. Támogatói szerint vezetése alatt a vállalat jelentős nyereséget ért el, és 2023-ban rekorderedményt produkált.
Kritikusai szerint ugyanakkor a vállalat eredményeihez nem kizárólag Koreckij vezetése járult hozzá. Úgy vélik, hogy a javuló pénzügyi mutatókban szerepet játszott az is, hogy korábban vitatott jogi és tulajdonosi ügyek rendeződtek, valamint több, az állam által meghozott döntés kedvező helyzetbe hozta az Ukrnaftát.
Koreckij 2025-ben lett a Naftohaz vezetője, innen került most a miniszterelnöki posztra. Zelenszkij döntése azonban nem aratott osztatlan sikert, Kijevben tüntetések kezdődtek.
Vita robbant ki a védelmi minisztérium körül
A kormányátalakítás legnagyobb visszhangot kiváltó része Mihajlo Fedorov távozása volt a védelmi miniszteri posztról. Fedorov szerint leváltása mögött nem szakmai, hanem politikai konfliktus állt.
A volt miniszter azt állította, hogy 2019 óta Zelenszkij csapatának tagja volt, és soha nem épített saját politikai karriert. Szerinte a védelmi tárca átvételekor komoly problémákat talált a hadsereg működésében, ezért jelentős személyi változásokat javasolt.
Fedorov elmondása szerint felvetette Olekszandr Szirszkij ukrán vezérkari főnök leváltását is, mert szerinte a háború új szakasza új vezetési szemléletet igényel. Állítása szerint azonban Zelenszkij nem akarta meneszteni Szirszkijt, később pedig konfliktus alakult ki közöttük.
A volt miniszter szerint Szirszkij választás elé állította a vezetést: „ő vagy én”. Fedorov úgy fogalmazott, hogy ahelyett, hogy arról folyt volna vita, hogyan lehet Oroszország ellen hatékonyabban fellépni, a konfliktus személyi kérdéssé vált.
Zelenszkij végül Jevhen Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat megbízott vezetőjét bízta meg ideiglenesen a védelmi tárca irányításával, és őt jelölte a miniszteri posztra is.
Az ukrán elnök szerint Hmara tapasztalata a biztonsági műveletekben, a hosszú hatótávolságú csapásokban és az SZBU Alfa különleges műveleti egységénél szerzett vezetői múltja miatt alkalmas lehet a feladatra.
Európában is figyelik a változásokat
A védelmi miniszter cseréje külföldön is visszhangot váltott ki. Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi biztosa úgy fogalmazott, hogy Fedorov távozása nagy meglepetést jelentett Brüsszel számára.
Kubilius szerint szorosan együtt dolgoztak Fedorovval, és az ő időszaka alatt jelentős eredményeket értek el, többek között az oroszországi célpontok elleni ukrán mélységi támadások területén.
Mark Rutte NATO-főtitkár szintén méltatta Fedorov munkáját, ugyanakkor jelezte, hogy nem számít jelentős stratégiai változásra az ukrán háborús irányvonalban. Szerinte az ukrán hadsereg az év elejéhez képest javuló teljesítményt mutat a fronton.
A kormányátalakítás ugyanakkor komoly belpolitikai vitát indított el Ukrajnában. Míg Zelenszkij szerint az új vezetés célja a hatékonyság növelése és a háborús kihívások kezelése, addig az ellenzők szerint a személycserék mögött hatalmi megfontolások is állhatnak.
