Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huKedden és szerdán a világ szeme Ankarára szegeződik, ahol a NATO következő csúcstalálkozóját tartják majd. Az eseményen találkozhat egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök is. Utóbbi a források szerint a megbeszélés után egyeztethet majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
A héten Ankarába gyűlnek össze a NATO vezetői, hogy a katonai szövetség jövőbeni irányairól tárgyaljanak. Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump már egészen biztosan tárgyalóasztalhoz ül – írja a Reuters.
Fotó: JIM WATSON / AFP
Donald Trump az eddigi információk szerint várhatóan kedden érkezik a csúcstalálkozóra. Első megbeszélése pedig a csúcstalálkozó házigazdájával, Recep Tayyip Erdogan török elnökkel lesz. Egy névtelenséget kérő forrás azonban már jelezte, hogy Trump feltehetőleg tárgyal majd az ukrán elnökkel is, miután az amerikai álláspont szerint a harcok továbbra sem vezetnek eredményre.
„A csatatér az elmúlt néhány hónapban egyértelműen befagyott, és egyik fél sem ért el jelentős előrelépést” – mondta a tisztviselő. „Az elnök valóban sürgősnek érzi, hogy megpróbálja megállítani ezt.”
Magyar Péter miniszterelnök egyébként nemrég jelezte, hogy ő is részt vesz az ankarai csúcstalálkozón, így nincs kizárva, hogy ő is megbeszéléseket folytat majd Volodimir Zelenszkijjel, vagy akár Donald Trump amerikai elnökkel. A találkozó azonban az elemzők szerint több lesz, mint pusztán formális megbeszélések sorozata.
Az elmúlt időszak eseményei nyomán ugyanis egy időre lekerült a napirendről a katonai szövetség finanszírozásának a kérdése, azonban feltehetőleg a csúcstalálkozón Trump ismét hangsúlyozni fogja igényét a tagországok védelmi kiadásainak növelésére. Emellett azonban legalább ennyire hangsúlyos lehet az orosz–ukrán háború, és az iráni helyzet kérdése.
Zelenszkij urán Putyinnal is beszélhet Trump
A szakértők egy része szerint Trump a találkozón ismét megpróbál majd felmutatható eredményt elérni az orosz–ukrán háború kapcsán, miután a jelenlegi helyzetben az amerikai elnöknek fontos lehet, hogy pozitív üzenettel távozzon a találkozóról. A Egyesült Államok hónapok óta háborúban áll Iránnal, és a szinte folyamatos tárgyalások ellenére a konfliktust továbbra sem sikerült lezárni.
Donald Trump ugyanakkor elnöksége kezdetén többször is hangsúlyozta, hogy elkötelezett a világban zajló konfliktusok, különösen az orosz–ukrán háború lezárásában, az eddigi erőfeszítések azonban nem vezettek eredményre.
Egyes források szerint Trump Zelenszkijjel folytatott megbeszélése után egyeztethet majd az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal is. A helyzet jelenleg akár kedvezhet is az amerikai elnök számára, miután az ukrán haderő és az orosz haderő a jelentések alapján ismét holtpontra jutott. Ukrajna ugyan nagy erőkkel támadja az orosz infrastruktúrát, azonban Oroszország ezen támadásokra válaszul ismét elsöprő erővel támadja az ukrán városokat.
Rövid távon azonban egyik fél taktikája sem kecsegtet érdemi áttöréssel, ez pedig akár alkalmas lehet arra, hogy Putyin és Zelneszkij is szükségét érezze a tárgyalásnak.
Az ukrán elnök ugyanakkor feltehetőleg további támogatásokért és szankciókért fog lobbizni a találkozón. Zelenszkij nem sokkal a hétfő hajnali támadások után közösségi oldalán adott hangot azon reményének, hogy a NATO az éjszakai 11 halálos áldozattal járó támadás után „erős választ fog adni” Oroszország számára.
Zeleszkij és az ukrán vezetés szerint Kijevnek további légvédelmi rendszerekre van szüksége az orosz támadások elhárításához.
Európa a háttérből figyel
Az Európai Unió számára a találkozó feltehetően feszült várakozással zajlik majd. Donald Trump ugyanis több alkalommal is kritizálta a szövetségeseket, amiért azok nem nyújtottak segítséget az Egyesült Államoknak az Irán elleni műveletek során. Trump kifejezetten neheztel például Giorgia Meloni olasz miniszterelnökre, aki nem engedélyezte az országban található légibázisok használtat a műveletek során.
Európa ugyan szeretné saját védelmi képességeit növelni, azonban ennek forrásairól és üteméről a blokk maga szeretne dönteni. Mindeközben pedig az Egyesült Államok védőernyőjét is szeretnék tovább élvezni.
Egyes szakemberek szerint ugyanakkor az Európai Unió vezetése rosszul méri fel a helyzetet, ha kivárásra játszik. Trump finanszírozási elvárásai ugyanis feltehetőleg egy mélyebb változásról tanúskodnak, amely az elnök távozása után is velünk maradhat.
A Pentagon a szakértők álláspontja szerint ugyanis a „tehermegosztás” korszakából a „teheráthárítás” korszakába lépett, miután az aktív konfliktusok közepette az Egyesült Államok nehezen tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Ukrajna katonai támogatását ugyan átvállalták az európai szövetségesek, azonban ezek egy része az amerikai hadiiparra támaszkodik, aminek a kapacitása azonban véges.
Ennek egyik ékes példája volt, amikor az iráni konfliktus kirobbanása után az Egyesült Államok jelezte, hogy késni fognak a Patriots rendszerekhez szükséges rakéták leszállításával, miután azokra Izraelnek és az Egyesült Államoknak is szüksége van.
Kérdés tehát, hogy Európa mit ajánl majd az Egyesült Államok számára, ahogy persze az is kérdés, hogy Putyin, Trump és Zelenszkij végül meg tud-e állapodni egy személyes tárgyalásban, vagy ismét zátonyra fut a kezdeményezés.
