Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huDonald Trump hivatalba lépése az orosz–ukrán háborúban is változást hozott, hiszen az amerikai elnök már korábban is jelezte, hogy hajlandó lenne tárgyalni. Napra pontosan egy évvel ezelőtt volt az alaszkai találkozó, ahol első alkalommal tárgyalt az amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a helyzet pedig azóta sokat változott. Viszont a békekötés ideje még nem jött el.
Az Egyesült Államok elnöke és az orosz elnök tárgyalásához mindenki nagy reményeket fűzött. Az alaszkai találkozó azonban közel sem hozta a várt eredményt, az azóta eltelt időben pedig sok minden változott. Egy dolog nem: továbbra sincs béke és tűzszünetben is csak néhány napra, ünnepekhez kapcsolódóan tudtak megállapodni a felek.
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Habár sokan fűztek hozzá nagy reményeket, végül az Alaszkában lezajlott találkozó nem vezetett eredményre, legalábbis abban az értelemben, hogy az orosz–ukrán háborút nem sikerült lezárni. Donald Trump érkezése a Fehér Házba egyértelműen változást hozott az Egyesült Államok külpolitikájában, így a háborúhoz való hozzáállásban is.
Trump már korábban deklarálta, hogy le akarja zárni a konfliktust, ami saját bevallása szerint nem tört volna ki az ő elnöksége alatt. Az elnök azonban alábecsülte a felek makacsságát.
Az alaszkai csúcstalálkozó keretében az orosz és az amerikai elnök a tárgyalások során igyekezett megtalálni a közös ponton, bár a beszámolók szerint egy alkalommal Trump felemelte a hangját, amikor Putyin arról beszélt, hogy Ukrajna és Oroszország valójában egy ország. Trump egyébként felajánlotta az Oroszország elleni szankciók enyhítését, ezt azonban Putyin akkor elutasította.
Az orosz elnök ugyanis feltételként szabta a Donbasz teljes területének átengedését a békekötésért cserébe. Ukrajna már korábban jelezte, hogy ezt nem fogadja el feltételként.
Trump időről időre igyekszik racionális érvekkel meggyőzni mindkét elnököt, azonban sem Ukrajna sem pedig Oroszország nem akar engedni maximalista követeléseiből. Ez azóta sem változott, azonban az eltelt egy év alatt ettől függetlenül még nagyot fordult a világ. Moszkva következetesen megállapodásról beszél az alaszkai találkozó kapcsán, azonban az amerikai fél már többször is jelezte, hogy Anchorage-ban elhangzottak pusztán javaslatok voltak.
Ukrajna is hosszú utat tett meg az alaszkai találkozó óta
Az Egyesült Államokban a háború megítélése komplex kérdés. Habár Trumpot rendszeresen vádolja a sajtó azzal, hogy nem támogatja Ukrajnát eléggé, valamint hogy morálisan vállalhatatlan a tény, hogy leül Putyinnal egyeztetni, azonban ha az amerikai elnök nem akarná támogatni Ukrajnát, a Fehér Ház ajtaja sem lenne nyitva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előtt.
Trump a konfliktus lezárására törekszik, miután bármilyen fegyveres összecsapás alapvetően az Egyesült Államok problémája is, hiszen ez a világvezetői szerep egyik ára.
Az amerikai elnök azonban Ukrajna támogatása ellenére is szeretné az Egyesült Államokat távolabb tudni a háborútól, különösen pénzügyi értelemben.
A fronton is jelentős változás történt
Ukrajna a mélységi csapások tekintetében óriási fejlődésen ment keresztül. Oroszország pedig többszörös erőfölénye ellenére az eltelt évek alatt sem tudta elérni katonai és politikai céljait.
Ukrajna ezzel szemben az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal a lakosság számára is érezhetővé tette a háborút, üzemanyaghiány formájában.
Eközben azonban újabb probléma lépett fel. Az orosz–ukrán háború ugyanis háttérbe szorult az egyesült Államok Irán ellen vívott háborúja miatt. Ráadásul a konfliktus komolyan kimerítette az amerikai Patriota rakéta készleteket is, amire azonban Ukrajnának óriási szüksége lenne az orosz ballisztikus rakéták elleni védekezéshez.
A szakértők szerint a sikeres ukrán ellentámadások kedvezően befolyásolták a washingtoni elitet, akik immár kevésbé látják veszett ügynek Ukrajna helyzetét a háborúban. Ezzel párhuzamosan pedig az orosz és az amerikai álláspont a tavalyi alaszkai csúcstalálkozó óta egyre távolodni látszik.
Zelenszkij és Trump rendszeresen egyeztetnek az elmúlt időszakban, az amerikai elnök pedig még a Patriot rakéták ukrán gyártási engedélyét is belengette mint lehetőség. Ezzel szemben Putyin és Trump ugyan kommunikál a bevett diplomáciai csatornákon és telefonon, azonban egy következő személyes találkozó érdemi lehetősége egyelőre nem vetődött fel. Utoljára tavaly merült fel, hogy a két elnök találkozzon, a tárgyalás lehetséges helyszíneként pedig Budapest is szóba került. Az újabb csúcstalálkozóhoz azonban a feleknek mindenképp közelednie kell egymáshoz, amire egyelőre kevés esély látszik, hiszen Zelenszkij nem engedhet az orosz elnök követelésének, Putyin pedig nem fejezhet be egy háborút felmutatható eredmény nélkül.
