Brüsszel szerint Spanyolország nem hibás

Magnus Brunner migrációs biztos sajtótájékoztatón számolt be az Európai Uniós belügyminiszterek rendkívüli egyeztetésről. Brüsszel álláspontja szerint nincs összefüggés a spanyolországi migrációs krízis és a kormány korábbi, illegális bevándorlók legalizálást lehetővé tevő döntéshez.

Rendkívüli ülésen vitatták meg az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei a Ceutában kialakult krízist, miután Madrid és a többi főváros között érezhető feszültség alakult ki. Magnus Brunner migrációs biztos jelezte, hogy Brüsszel jelenlegi álláspontja szerint Spanyolország korábbi, illegális bevándorlókat legalizáló döntése nem függ össze a mostani krízissel. 

Brüsszel álláspontját a migrációs biztos, Magnus Brunner ismertette a belügyminiszterek találkozója után 
 Fotó: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU

Brunner a sajtótájékoztató elején leszögezte, hogy Európa számára valóban próbatétel volt a múlt csütörtöki incidens, azonban a blokk - véleménye szerint - sikeresen vette az akadályt. A biztos egyúttal azt is jelezte, hogy egyetlen egy migráns sem jutott át az Észak-Afrikai autonóm városból a kontinensre. Brunner egyúttal Spanyolország védelmére kelt és jelezte, hogy a krízist minden jel szerint az emberkereskedő hálózatok fűtötték. 

Mint arról az Origo is beszámolt, csütörtökön több mint hatvanezer migráns tört át a spanyol határon Marokkóból, ami az elmúlt idők legnagyobb migránsáradatát hozta magával Európába. Habár kezdetben Marokkó felelőssége is felmerült, később kiderült: közösségi médiában terjedt el egy álhír, ami szerint nyitva áll a határ. 

A történtek hatására feszültség robbant ki Madrid és a többi főváros között, Olaszország pedig saját hatáskörben elrendelte határellenőrzést. 

Pedro Sánchez miniszterelnök szerint ugyanakkor ezek az országok politikai célokra használják a migrációt, és álhírek és az indultok vezetik őket, miközben hiányzik belőlük az Európai Unió alapját biztosító szolidaritás. 

Brunner egyébként ennek kapcsán jelezte, hogy a határellenőrzés kérdése a nemzeti kormányokhoz tartozik, ugyanakkor részben oda is szúrt Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek. 

Brunner szerint érthető, hogy a Ceutában kibontakozó helyzetről készült felvételek riadalmat keltettek, így az is érthető, hogy a kormányok gyors intézkedéseket akartak hozni a polgárok megnyugtatása érdekében. A biztos szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy nem kell válságtól tartani. 

A megbeszélésről nyilvánosságra került részletekből az is kiderült, hogy nem került érdemben szóba a korábbi, több mint egy millió migráns legalizálását lehetővé tevő spanyol kormánydöntés, azonban Brunner szerint érthető a spanyol álláspont és kritika is. A biztos szerint a most legális státuszt kapó bevándorlók nagy része Latin-Amerikából származik, így a közös anyanyelv lényegében adott. Ugyanakkor azt elismerte, hogy érthető a többi Európai ország aggálya az intézkedés kapcsán. A mostani eset kapcsán azonban jelezte, nincs összefüggés a korábbi legalizálási döntéssel. 

Brüsszel után Dánia is békülékenyebb, Magyarország innovációt akar látni

Morten Bodskov dán bevándorlási miniszter szintén üdvözölte a miniszterek találkozóját, hangsúlyozva, hogy „abszolút létfontosságú, hogy ellenőrzésünk legyen az EU határai felett”. Dánia az egyik legkritikusabb országgá vált Spanyolországgal szemben , Mette Frederiksen miniszterelnök pedig csatlakozott a Spanyolország schengeni övezetben való részvételét felfüggesztő felhívásokhoz.

Bodskov ma azonban már azt mondta, hogy „nagyon elégedett” Spanyolország „gyors” válaszával.

Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az EU külső határaira nehezedő folyamatos nyomás „azonnali és határozott választ igényel”, és azt mondta, hogy „nem fogadjuk el a 2015-ös helyzet megismétlődését”, valamint a korábbi nagyszabású migrációs válságot. Magyarországot a belügyminisztérium közleménye szerint Pósfai Gábor miniszter képviselte. A közleményben hangsúlyozták, hogy a kormány szorosan követte az elmúlt napok ceutai eseményeit, amelyek valószínűsíthetően nem spontán migrációs mozgásként, hanem szervezett, a külső határ elleni erőszakos nyomásgyakorlásként értékelhetők, amelyre az Európai Uniónak és a tagállamoknak összehangolt, határozott választ kell adniuk. 

Ezzel összhangban Magyarország csatlakozott a 22 tagállam által közösen kiadott levélhez, amely a helyzet közös európai kezelését és a szükséges további lépések megfontolását sürgeti.

A ceutai események ismételten megerősítik, hogy a jelenlegi uniós migrációs és menekültügyi szabályozás nem ad megfelelő választ napjaink migrációs kihívásainak kezelésére. Ezért számos más tagállamhoz hasonlóan, az eddigi megoldásokon túlmutató, innovatív szakpolitikai eszközrendszer uniós szintű kialakítását tartjuk szükségesnek – hangsúlyozta a belügyminisztérium közleményében.